Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél
A KORONÁZÁSI HITLEVÉL JOGI TERMÉSZETE. mert nem tartom helyesnek a teljes némaságot akkor, midőn a záradék értelmének kiforgatására épen a legújabb időkben annyi kisérlet történt. Bármi volt is a záradék eredeti intentiója, annyi bizonyos és ezt le kell szögeznünk, hogy az eredeti intentió szerint azt sohasem alkalmazták. Nem ritka eset az, hogy az alkotott jogszabály elválik az intentiótól, a javaslatok indokolásától és élve a maga anthologiai életét, egészen más jelleget ölt a jogszabály a maga eleven életében, mint a mire a jogszabályalkotó czélzott. Ugy szokták mondani, hogy a törvény sokszor okosabb, mint a törvényhozó. Sokszor többet, sokszor kevesebbet, néha egészen mást mond, mire a törvényhozó gondolt. A magyar alkotmány keretébe illesztve a minden esetre fogyatékos szöveget, ennek nem lehet, nem szabad más értelmet tulajdonítani, mint hogy abba a hiteles törvénymagyarázat szabálya van kifejezve. A Túrba kutatásaival megvilágitott hamis intentió megtörik a magyar alkotmány sistematikus magyarázatának erején. Ama nagy zaj után, melylyel Túrba és társai ezt az ártatlannak és veszélytelennek tartott clausulát álmából felzavarták, nem ártott volna, ha legalább országgyűlési irományban is kifejezésre jutott volna az, hogy ez a clausula teljesen veszélytelen, mert az a magyar alkotmány jogforrásainak világánál nem jelent egyebet, mint a hiteles törvénymagyarázat szabályát. Ezért indítványoztam a hitlevélszerkesztő bizottságban, hogy a jelentés ennek kifejezést adjon. Apponyi Albert gróf, indítványom következtében azzal a közvetítő inditványnyal állt elő, hogy magában a szövegben tétessék oly módosítás, hogy az 1791: XII. t.-czikkre ennél a tételnél zárjel között történjék hivatkozás. Andrássy Gyula gróf ki «Magyarország fenmaradásának okai stb.» czimü munkájában behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, veszélytelen történelmi emléknek tekintette a clausulát és különösen arra hivatkozott, hogy fölülről sohasem iparkodtak ezt a Túrba szerint megvilágitott intentió szerint magyarázni. Ezért sem a szövegmódosítást, sem a jelentésben való fölvilágosítást nem tartotta szükségesnek. Föltétlen szükségesnek indítványomat nem tartottam, de fölöslegesnek épen nem láttam. A szö-