Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

A KORONÁZÁSI HITLEVÉL JOGI TERMÉSZETE. mert nem tartom helyesnek a teljes némaságot akkor, midőn a záradék értelmének kiforgatására épen a legújabb időkben annyi kisérlet történt. Bármi volt is a záradék eredeti intentiója, annyi bizonyos és ezt le kell szögeznünk, hogy az eredeti intentió szerint azt sohasem alkalmazták. Nem ritka eset az, hogy az alko­tott jogszabály elválik az intentiótól, a javaslatok indokolásától és élve a maga anthologiai életét, egészen más jelleget ölt a jogsza­bály a maga eleven életében, mint a mire a jogszabályalkotó czél­zott. Ugy szokták mondani, hogy a törvény sokszor okosabb, mint a törvényhozó. Sokszor többet, sokszor kevesebbet, néha egészen mást mond, mire a törvényhozó gondolt. A magyar alkotmány kere­tébe illesztve a minden esetre fogyatékos szöveget, ennek nem lehet, nem szabad más értelmet tulajdonítani, mint hogy abba a hiteles törvénymagyarázat szabálya van kifejezve. A Túrba kutatá­saival megvilágitott hamis intentió megtörik a magyar alkotmány sistematikus magyarázatának erején. Ama nagy zaj után, mely­lyel Túrba és társai ezt az ártatlannak és veszélytelennek tar­tott clausulát álmából felzavarták, nem ártott volna, ha legalább országgyűlési irományban is kifejezésre jutott volna az, hogy ez a clausula teljesen veszélytelen, mert az a magyar alkotmány jog­forrásainak világánál nem jelent egyebet, mint a hiteles törvény­magyarázat szabályát. Ezért indítványoztam a hitlevélszerkesztő bi­zottságban, hogy a jelentés ennek kifejezést adjon. Apponyi Albert gróf, indítványom következtében azzal a közvetítő inditványnyal állt elő, hogy magában a szövegben tétessék oly módosítás, hogy az 1791: XII. t.-czikkre ennél a tételnél zárjel között történjék hivatkozás. Andrássy Gyula gróf ki «Magyarország fenmaradásának okai stb.» czimü munkájában behatóan foglalkozott ezzel a kér­déssel, veszélytelen történelmi emléknek tekintette a clausulát és különösen arra hivatkozott, hogy fölülről sohasem iparkodtak ezt a Túrba szerint megvilágitott intentió szerint magyarázni. Ezért sem a szövegmódosítást, sem a jelentésben való fölvilágo­sítást nem tartotta szükségesnek. Föltétlen szükségesnek indítvá­nyomat nem tartottam, de fölöslegesnek épen nem láttam. A szö-

Next

/
Thumbnails
Contents