Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél
10 BÁRÓ WLASSICS GYULA azonban arra jogi kötelezettség nincs. Hogy mit parancsolnak a politikai szempontok, mit az államraison — ez más kérdés és más kérdés az a közjogi kötelezettség, melyre a tartalomra nézve ugy a magyar országgyűlés mint a király jogszerűen hivatkozhatnak. Ha most történelmünk lapjait forgatjuk, azt látjuk, hogy az előző hitlevéltől való lényegesebb eltérést rendszerint az államéletben tett tapasztalatok alapján szoktak az országgyűlések kérni. Nézetem szerint csak fontos körülmények alkalmasak is arra, hogy a hitlevélben lényegesebb változtatásokat hozzunk javaslatba. Ez a nézőpont volt uralkodó a most kiállított koronázási hitlevél szerkesztésénél is és ezért az 1867-ben kiállított koronázási hitlevéltől lényegben épen nem tért el, mert az országgyűlés nem látott eléggé fontos okokat arra, hogy a hitlevélben részletesen soroltassanak fel bizonyos törvények és más kívánságok. Nem tartotta az országgyűlés indokoltnak, hogy egy olyan alkotmányos korszak után, amilyen 1867 óta a Habsburgok uralkodása idején ebben az országban nem volt, az 1867-ben megállapitott hitlevéltől olyan módon térjünk el, a melyből esetleg az volna következtethető, mintha 1867 óta napjainkig lefolyt időszakban ha voltak is némi félreértések, nem iparkodott volna a korona az alkotmányosság követelményeinek megfelelni. A Horvát-Szlavon-Dalmát országra vonatkozó alkotmánybiztosítéki tételt kivéve nem is történt érdemi változás. Ez egyenes folyománya az 1867 óta létrejött 1868: XXX. t.-cz. rendelkezésének. Hogy az uj hitlevél bevezetése változott, az természetes, mert a jelenlegi trónváltozás konkrét körülményeit sorolja elő. Általában azonban megtartotta a régi formákat, a régi tartalmat. Megtartotta a régi hitlevélből azt a tételt is, melyben a király a királyság birtokait és jogait vissza fogja szerezni (3. pont). Az ilyen történelmi vonatkozású kijelentések Európaszerte szokásszerüek. Történelmi szempont vezette, midőn továbbra is a hitlevélben maradt II. András 1222. évi törvényének megszüntetett záradékára való hivatkozás, sőt meghagyta az országgyűlés még a mostanában sokat emlegetett «revisionalis clausula»-