Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

10 BÁRÓ WLASSICS GYULA azonban arra jogi kötelezettség nincs. Hogy mit parancsol­nak a politikai szempontok, mit az államraison — ez más kérdés és más kérdés az a közjogi kötelezettség, melyre a tartalomra nézve ugy a magyar országgyűlés mint a király jogszerűen hivatkozhatnak. Ha most történelmünk lapjait forgatjuk, azt látjuk, hogy az előző hitlevéltől való lényegesebb eltérést rendszerint az államéletben tett tapasztalatok alapján szoktak az országgyűlések kérni. Néze­tem szerint csak fontos körülmények alkalmasak is arra, hogy a hitlevélben lényegesebb változtatásokat hozzunk javaslatba. Ez a nézőpont volt uralkodó a most kiállított koronázási hit­levél szerkesztésénél is és ezért az 1867-ben kiállított koroná­zási hitlevéltől lényegben épen nem tért el, mert az ország­gyűlés nem látott eléggé fontos okokat arra, hogy a hitlevélben részletesen soroltassanak fel bizonyos törvények és más kíván­ságok. Nem tartotta az országgyűlés indokoltnak, hogy egy olyan alkotmányos korszak után, amilyen 1867 óta a Habsburgok ural­kodása idején ebben az országban nem volt, az 1867-ben meg­állapitott hitlevéltől olyan módon térjünk el, a melyből esetleg az volna következtethető, mintha 1867 óta napjainkig lefolyt időszakban ha voltak is némi félreértések, nem iparkodott volna a korona az alkotmányosság követelményeinek megfelelni. A Horvát-Szlavon-Dalmát országra vonatkozó alkotmány­biztosítéki tételt kivéve nem is történt érdemi változás. Ez egyenes folyománya az 1867 óta létrejött 1868: XXX. t.-cz. rendelkezésének. Hogy az uj hitlevél bevezetése változott, az ter­mészetes, mert a jelenlegi trónváltozás konkrét körülményeit so­rolja elő. Általában azonban megtartotta a régi formákat, a régi tartalmat. Megtartotta a régi hitlevélből azt a tételt is, melyben a király a királyság birtokait és jogait vissza fogja szerezni (3. pont). Az ilyen történelmi vonatkozású kijelentések Európaszerte szo­kásszerüek. Történelmi szempont vezette, midőn továbbra is a hitlevélben maradt II. András 1222. évi törvényének megszün­tetett záradékára való hivatkozás, sőt meghagyta az országgyűlés még a mostanában sokat emlegetett «revisionalis clausula»-

Next

/
Thumbnails
Contents