Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

A KORONÁZÁSI HITLEVÉL JOGI TERMÉSZETE. 7 meg van állapítva, hogy koronáztatásakor az eskün kívül hitlevelet is adott ki oly értelemben, hogy a rendek által előszabott föltételeket elfogadta és annak hü megtartását igérte. A vegyes házakból származott királyaink körül az aranybullát erősítették meg I. Lajos, Mária és Zsigmond. Rendes hitleveleket azonban már Lipót, I. Ulászló, V. László, I. Mátyás és II. Ulászló adtak ki, de maga I. Ferdinánd is, kivel a Habsburg ház jutott a trónra, koronázása előtt hivatkozva elődeinek példájára az ország összes szabadságai, jogai és szokásainak megtartását esküvel fogadta és mint ez az 1=537:29. t.-czikkből megállapítható, arról levelet is adott ki. Ezt az ősi szokást a Habsburg házbeli uralkodók változatlanul fenntartják. Az az eljárás azonban, a mely ma is fönnáll, hogy a fölavatási hitlevél kevéssel a koronázás előtt az országgyűlés által elfogadás végett a király elébe terjesztessék, II. Mátyástól kezdve vált szokássá. A királyok a hitlevelet mindig sajátkezüleg aláirták és pecsétjükkel megerősítették. A koronázási országgyűlés tehát mindig a király elé elfogadás végett terjesztendő hitlevél szerkesztésével veszi kezdetét. Ily helyzetben igen természetes, hogy a királyi hitlevelek egész 1687-ig egymástól lényegesen külömböztek, mert hisz ezek tartalma szabad egyezkedés tárgyai lévén egyenesen föltételei voltak a trónrajutásnak. Azonban mióta az örökösödést megállapító alaptörvények kimondották, hogy minden örökös király tartozik az ország alkotmányát biztositó hitlevelet feltétlenül kiadni, lehet mondani, hogy az I. József, III. Károly, illetve Mária Terézia óta szerkesztett királyi hitlevelek átlag egymástól csak kismérvben különböznek. Sőt I. József hitlevelét kivéve mindannyian 5 pontból állanak. Csak I. Józsefében van 6 pont, a ki atyja életében koronáztatván meg, kimondatott, hogy a megkoronázott trónörökös az ország alkotmányába beavatkozni nem íog. A hitlevelek bár lehet mondani, hogy ugy tartalmilag, mint szerkezetileg kialakultak, azért teljesen mégsem egyenlők. Mária Terézia 1741. évi június 24-én kelt hitlevele (1741: II. t.-cz.) két változtatást tartalmaz, II. Lipót 1790 november