Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

8 BÁRÓ WLASSICS GYULA 14-én kelt hitlevele (1791:11. t.-cz.) ismét két pontban különbözik Mária Terézia hitlevelétől, I. Ferencz királynak 1792 június hó $-én kelt hitlevele (1792:11. t.-cz.) ismét módosult, ellenben V. Ferdinánd király 1830 szeptember hó 215-én kelt hitlevelének (1830:1. t.-cz.) öt pontja semmiben sem különbözik I. Ferencz király hitlevelétől. Elhunyt királyunk I. Ferencz József hitlevele (1867:11. t.-cz.) a legtöbb változtatást tartalmazza az összes hitlevelek között. Már most önként tolul föl az a kérdés, hogy mivel teljesen egyforma hitlevelek alig vannak, lehet-e a hitlevél föntebb kifejtett közjogi természete mellett a hitleveleken változtatásokat tenni? A magyar országgyűlés arról a jogáról sohasem mondott le, hogy a hitlevélen esetleg változtatást ne tegyen. Sőt már maga az, hogy a hitlevél bizonyos törvényekre külön is hivatkozik, mutatja, ha a törvények vagy maga az alkotmány is módosittatik, a változtatás szükségességét. Ali tehát a tétel, hogy fölavatási hitlevélben lehet más igényeket fölvenni, azonban midőn közjogi kötelezettségről szólunk, akkor ismét meg kell állapitanunk, hogy az ilyen módosítások és változtatások csak a király önkéntes hozzájárulásától függnek, de nem az ő jogi kötelezettségének következményei. Mária Terézia idejében a rendi táblák 5 helyett 8 pontot vettek fel a tervezetbe. Mária Terézia nem fogadta el ezt a diploma tervezetet és a szoros jog nézőpontjából hivatkozhatott arra, hogy a III. Károly koronázásakor kiadott egészen hasonló diplomát és esküformát fogadja el. Megígérte ugyan, hogy a nemesi szabadságok sérthetetlenségére vonatkozó betoldásokat majd mint közönséges törvényjavaslatokat fogja figyelembe venni. Ennek daczára Mária Terézia diplomájában is van változás, mert Mária Terézia diplomájának 3-ik pontjában, mely a visszaszerzendő tartományok visszakapcsolásáról szól, hiányzik arra a záradékra való hivatkozás, a mely az első pontban is bent van és a mely szerint a törvények ugy tartandók meg, a mint azok használatára és értelmére nézve a király és az országgyűlés