Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám

I. FERENCZ JÓZSEF. megfeszítése sem képes többé a háborúnak reánk nézve kedvező befejezését megakadályozni, azonképen azzal a megnyugvással szállott sírba, hogy áldásos munkájának betetőzése a törvényhozás terén is biztositva van. Mi pedig, a jogi tudomány és gyakorlat munkásai, a kik szerény tényezői és lelkes tanúi voltunk Magyarország jogi regenerációjának őszintén siratott nagy királyunk uralma alatt, hálatelt szívvel hajolunk meg az ő igazságos lelkének nagysága előtt, melynek egyedül köszönheti ez az ország, hogy hosszú viszontagságok és küzdelmek után ismét valóra vált az, a mit fejedelmeknek és népeknek soha és semmi körülmények között nem szabad elfelejteni, hogy az állam legelső és legfőbb feladata a \og és igazság biztositása. Valóra vált az a bécsi uralkodói palota kapujára is vésett, örök figyelmeztetésül szolgáló alapvető jelmondat: Justitia regnorum fundamentum. Ez érzelmektől áthatva inditványozom, hogy fájdalmunk kifejezéséül jóságos nagy királyunk emlékét jegyzökönyvünk külön lapján megörökitsük s a magyar jogászság őszintén érzett részvétét uj királyunk előtt is tolmácsoljuk, meg lévén győződve, hogy dicső elődjének fenkölt példáját a törvénytiszteletben, a jog és igazság fenntartásában és ápolásában egész odaadással követni s jogéletünk továbbfejlesztését hathatósan folytatni fogjuk.