Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

4 BÁRÓ WLASSICS GYULA A KORONÁZÁSI HITLEVÉL JOGI TERMÉSZETE ÉS AZ UJ HITLEVÉL. Irta: Báró WLASSICS GYULA. A koronázási hitlevél közjogi természete egészen egyszerű és világos. A koronázási hitlevél kiadása 1687. évig szokásjogon alapult. írott jog csak a tizenhetedik század végétől rendelkezik a hitlevél köteles kiadásáról. Midőn a fiági örökösödés kimondatott (1687:11. t.-cz,), a törvény világosan rendelkezik, hogy: a jövőben megkoronázandó királyok az ország jogainak és alkotmányának azokat a biztosítékait adják meg, melyeket akkor megállapítottak és a melyeket I. József is kiadott. Továbbá kimondja a törvény, hogy «az elsőszülöttet fogják törvényes uruknak és királyuknak elismerni és azt mindenkor és annyiszor, valahányszor ily felavatás újból bekövetkezik, a fentebb kijelentett hitlevélben foglalt czikkelyek előrebocsátandó elfogadása vagy királyi biztosítása s e felől oly alakban, mint elődei teljesítették, leteendő eskü után országgyülésileg e Magyarországon belül meg fogják koronázni». Az 1723 :II. t.-cz. a nőági öröklésre is kiterjeszti az 1687 : II. t.-cz. szabályát, ((kiterjesztve arra most mindenkorra az 1687: II. és III., hasonlóképen az 1715 : II. és III. törvényczikkeket». Az örökösödési alapszerződést tartalmazó ezek a törvények teszik kötelességévé a trónutódlásra hivatott királynak, hogy ünnepélyesen koronázási hitlevéllel és szent esküvel biztosítsa az ország alkotmányának, összes törvényeinek és jogainak teljes épségben tartását. Ezek az írott jog forrásai. Ezek határozzák meg tehát ugy a királynak mint a nemzetnek a hitlevélre vonatkozó közjogi kötelességeit. A jogi kötelezettség a király részéről a nemzettel szemben az, hogy a koronázás előtt az alkotmányt biztositó ünnepélyes oklevelet állítson ki oly tartalommal, a mire ezek a törvények kötelezik. Épen ezért, ha az