Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám - A háborús magánjogi jogalkotás és jogalkalmazás tanulságai

IÓO ALMÁSI ANTAL szabad késlekednie és hogy ahhoz mennél többünknek hozzá kell szólnunk. Vannak jelenségek, a melyeknek, akármily hiányos, de rögtöni megfigyelése el nem maradhat. A jelen háború a jog terén számos oly bajt és veszedelmet tárt fel, a melyek félelmetességét és pusztító hatását csakis lehetőségüknek előzetes fel nem ismerése okozta. Másodszor ennek nem szabad ismétlődnie. Érdekeltségünk és elfogultságunk ezek szerint nem ment fel ama kötelesség alól, hogy a háborús jogszabályok és jogviták magva után kutassunk, hogy annak tisztába hozatalát kíséreljük meg, a háborús jog mely gondolatai azok, a melyeknek a békés magánjogban is lehet és kell fejlődniök. A háborús jogalkotás és jogalkalmazás annyira jellegzetes, hogy kérdésünk megoldását sem a megfigyelési anyag jelenlegi fogyatékossága, sem annak egyéb tökéletlensége sem odázhatja el. 2. A háborús jogalkotás látszólagos kapkodása, a mely azonban a vizsgálat mikroszkópja alatt meglepő szabályosságot és egységet árul el, az állami lét veszélyeztetésének eredménye. Sok mindenféle szabályaiból az az eleinte kissé zavarosan csendülő, de mindinkább erősbödő harmónia hangzik ki, hogy a; állam veszélyeztetése a békés magánjog három fő elvét: a magánjogi jogrend elszigeteltségét, szabadosságát és állandóságát velejében megingatta. És noha ezek a veszedelem elmultával régi helyüket igyekeznek majd ismét elfoglalni, ez a háború előtti mértékben teljesen immár nem sikerülhet. A háborús jogalkotás közjogias szellemének, a mely számos eddig kizárólag a magánosok rendelkezési körébe eső intézményt jus pubücummá alakított át, bizonyos mértékig a békés magánjogba is át kell hatolnia. Át kell hatolnia már azért is, mert a háború megmutatta, mily egészséges volt a negyvennyolcz előtti magyar jog ama felfogása, a mely a magánjogi ténykedésben is közjogi vonatkozást látott. Ezerszámra menő keserves tapasztalatból és csalódásból tudtuk meg, hogy minden ügyleti cselekvés, a legegyénibbnek tartott magánjogi jogosultságoknak látszólag az