Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 3-4. szám
A HÁBORÚ ESETÉRE SZÓLÓ KIVÉTELES HATALOM. őket körülményesen. Megnevezésükkel utal a törvény a katonai bíróságoknál és ezek között a honvéd-biróságoknál is alkalmazott büntetőtörvény ama részére, mely e bűncselekményeket részletesen körülírja és a melynek rendelkezései válnak e szerint a polgári egyénekre is irányadókul. Tudvalevő, hogy a katonai bíróságok az 1855. évi január 15-én kiadott osztrák katonai büntetőtörvényt alkalmazzák, mely általában az osztrák büntető jog rendszerén és elvein alapul s a melynek az állam hadi ereje ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó fentebb már emiitett rendelkezései (324 — 33 i. § ai) azok, a melyekről itt szó van. Magyarországon e törvénynek a katonai bíróságoknál való alkalmazása csak tényleges állapot, melynek törvényhozási alapja hiányzik, mert a véderőtörvények amaz általános rendelkezése, hogy a tényleges katonai egyének a katonai büntetőtörvények alatt állnak, még nem jelenti meghatározott, nevezetesen az 18^5. évi katonai büntetőtörvénynek elfogadását és törvényerővel felruházását. E tényleges állapotnak mindenesetre megvan a maga magyarázata és mentsége, kétségtelen azonban, hogy alkotmányjogi szempontból nem örvendetes. S ha nem örvendetes állapot ez a hadsereg és a honvédség tagjai feletti bíráskodás szempontjából, még kevésbbé az ama kiterjesztett bíráskodás szempontjából, melyet a honvédbíróságok és kivételesen a hadseregi biróságok polgári egyének felett gyakorolnak, mert a szóbanforgó katonai bíráskodásnak alkalmazása esetében nemcsak szigorúbb és kivételes természetű jog lép az enyhébb és közönséges jog helyébe, hanem egyúttal a hazai jognak az uralmát egyszerre attól eltérő rendszerű és más elvi alapokon álló idegen jognak az uralma váltja fel. Az idegen jognak ez az uralma pedig annál visszásabb, mert a magyar büntető jogban nem hiányzanak oly rendelkezések, a melyek épen a háború esetére és a háború szempontjából sújtják büntetéssel azokat a cselekményeket, a melyeknek megbüntetése az uj rendelkezés szerint átutalható a katonai biróságok hatáskörébe és a melyek oda átmenvén, a katonai