Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

SZEMLE. }. Az atya házasságtöréséből származó gyermek minden más esetben törvényes lesz, ha az uj házasság megkötésének időpontjában az első házasságból (t. i. abból a házasságból, a melyben a házasságtörést elkövették) nincs gyermek vagy törvényes leszármazó életben. Mellőzve a novellának az anyakönyvi bejegyzésre vonatkozó, minket kevésbbé érdeklő szabályait, meg kell még emliteni, hogy a novella megengedi, hogy azok a szülők, a kik a novella kihirdetése előtt kötöttek házasságot, törvénytelen gyermeküket a novella kihirdetésétől számított két évig elismerjék. Ennek az elismerésnek azután olyan hatálya van, mint a házasságkötés előtt vagya házasságkötés idejében bekövetkezett elismerésnek. Dr. Császár Káról/. SZEMLE. Német jogi folyóirat a magyar jogviszonyokról. A Berlinben Hempfing legfőbb közigazgatási biró szerkesztésében megjelenő Preussisches Verwaltungsblait most megjelent száma behatóan ismerteti a Jogállam-nak a Bajtársi Szövetség megalakulása alkalmából megjelent német ünnnepi füzetét és a magyar jogviszonyokról a következőket irja : «Kitűnő módon vezet be a füzet a magyar viszonyokba és magas szempontból világos áttekintést nyújt a magyar jogfejlődésről, a jelenlegi jogi helyzetről és jogi törekvésekről. Hiszen a legjobb hangzású nevek azok, a kik az általánosságban még ismeretlen földre való vezetést átveszik.» Most azután egyenként ismerteti a bírálat a füzetben foglalt tanulmányokat és így végzi a ránk nézve nagyon is hizelgő ismertetést : «így a füzet sok ösztönzést nyújt számunkra és mutatja azt a magas íejlődésfokot, a melyen a magyar jog áll. Mindez a magyar jogviszonyokba való további behatolásra csábit. Mert már a rövid áttekintés, melyet a füzet nyújt, megtanít bennünket, hogy a magyar törvények sok tekintetben elvilázhatatlan haladási jelentenek a jelenleg fennálló német joggal szemben és hogy a magyar jogtudomány sok olyat nyújt, a mi a német jog jövő reformja szempontjából figyelmet érdemel.* — Magyarország mint mintakép a csődönkivüli kényszeregyesség terén. E czim alatt foglalkozik a Berliner Tageblatt 1916. évi deczember ió-iki számában a magyar kényszeregyességi rendelettel Geheimer Justizrat Freudenthal ama fejtegetések nyomán, a melyek a Jogállam-nak a Magyar Bajtársi Szövetség megalakulása alkalmából német nyelven kiadott ünnepi számában dr. Meszlény Artúr tollából megjelentek. A czikk utal a hitelezővédegyletek Frankfurtban megtartott ülésén hozott arra a határozatra, hogy Németországban a csődöt megelőző egyesség intézménye a magyar kényszeregyességi rendelet mintájára honosittassék meg és megemlíti, hogy hir szerint legközelebb meg is jelenik az ily tartalmú rendelet. Áttérve a magyar rendelet ismertetésére, helyeslőleg emlékszik meg annak alapelveiről,