Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

SZEMLE. a nyilvánosságról és az officiozitásról és kiemeli, hogy a magyar rendeletnek sikerült eddig a legtökéletesebben megvalósítani azt a kívánalmat, hogy csak a valóban érdekelt hitelezőket illesse meg szavazati jog az egyesség körül és csak érdekeltségük arányában, viszont az összes érdekelt hitelezők egyenlő elbánásban részesüljenek. Végezetül annak a reménynek ad kifejezést, hogy a német rendelet is eléri azt a gazdaságilag oly nagyfontosságú czélt, hogy az uj intézmény segítségével a háborús viszonyok sújtotta adósok újból rendezett vagyoni körülmények közé jussanak és ezzel üzletük és munkaerejük a közgazdaság számára megóva maradjon. — Jogi Dolgosatok czimen a Jogtudományi Közlöny ötven éves fennállása emlékére testes kötetet adott ki, a mely jogéletünk számos kiválóságának tollából visszatekintő irányú tanulmányokat tartalmaz. Az egyes értekezések részletes ismertetésébe nem bocsátkozhatunk, de annyit fel kell jegyeznünk, hogy egyenesen meglepő az a tartalmi gazdagság és sokoldalúság, a mely ugy az összeállításban, mint az egyes czikkekben megnyilvánul. Közvéleményünkben, sajnos, kevéssé fejlett a történeti érzék és ezért jogtörténeti irányú munka ritkán számithatott nagyobb érdeklődésre. A Jogtudományi Közlöny kötete meg fogja dönteni ezt a közönyt és be fogja bizonyítani, milyen fontos a jelen jog megítélésére és a jövendő jog kialakulására a mult joga. Legfontosabb természetesen a közelmúlté, azé az ötven esztendőé, a melyben kiváló laptársunk a maga nagy idealizmusával és magas színvonalával fáradhatatlanul kivette részét abban a fejlődésben, a melyet ez a kötet visszatükröztet. Méltó és lélekemelő dokumentuma ez az ő termékeny működésének. >^v— S^oc^iális Jogi Társaság. A jog szocziális müvelésére ez év november havában uj társaság alakult Giesswein orsz. képviselő elnöklete alatt. Régi kívánság, hogy a jog a szocziális viszonyokkal számoljon és azokat az eddiginél behatóbban vegye figyelembe. Ez a törekvés a gazdasági és szocziális viszonyok behatóbb megfigyelését és a törvény alkotásánál ezeknek teljesebb érvényesülését kívánja biztosítani. A kitűzött czél mindenesetre helyes ugy, a mint annak módozatait az alakuló összejövetelen dr. Szirtes Artúr is megjelölte. A társaság további működése azonban szervezetének megerősödésétől és munkájának rendszerességétől függ. Különösen dr. Mes\lény Artúr vetélte fel azt az eszmét, hogy a társaság egyesületté alakuljon és teljes rendszerességgel foglalkozzék a munka előkészítésével. Az alakuló értekezlet bizottságot küldött ki, melynek feladata lesz, hogy e kérdésben konkrét javaslatokat tegyen és különösen azt a nehéz kérdést tapintatosan megoldja, hogy mily módon lehetne a párhuzamosan működő jogi és gazdasági egyesületek együttműködését igénybe venni és e mellett czéltudatos társulati tevékenységet is kifejteni. Tervbe van véve az is, hogy az uj társaság az e czélra alakult osztrák és német egyletekkel is együtt működjék és a január ó-iki bécsi értekezleten részt vegyen. Ez alkalomból más helyen