Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

I 22 KÜLFÖLDI JOGÉLET. Egyik legerősebb fejezete a könyvnek, hol a bérleti veszélyviselés elemeit kutatva kimutatja, hogy a szavatosság a bérleti viszony keretében az általános szavatossági szabályoktól eltérően alakult, másrészt, hogy a szavatosság és a veszélyviselés közt éles különbség teendő, mely különbséget azonban ugy a BGB. mint a Terv. és az idevágó irodalom sem ismerte fel. A haszonbérleti veszélyviselés keretében kimeritő képét nyerjük a bérremisszió, a vaskötés intézményének, mindenütt figyelmes utalással a BGB., a Terv. és a birói gyakorlat szabályozására. Tán hálás feladat lett volna e helyen, ha szerző elkalandozva a pozitív dogmatika teréről, felveti a kérdést, vájjon miért más a veszélyviselés szabályozása a bérletnél, mint a haszonbérletnél? Hiszen a bérlet és haszonbérlet veszély viselési különbözősége nem annyira jogi gondolaton, mint inkább a két szerződés gazdasági tárgyának különbözőségén alapszik. A bérletnél az objektumoknak a jövendő károktól való őrzése a bérlőtől több költséget kívánna, mint a mennyit szük használati joga mellett a várható czél megérdemel, hol tehát a forgalom maga kívánja meg, hogy a véletlenektől való megóvás koczkázatát bérbeadó vegye magára, mert csupán ily berendezés fennforgása biztosítja bérlőnek azt a hasznot, azt az élvezetet, melyet a kétoldalú, visszterhes szerződések természetéből kifolyólag követelhet. Ez eset nem forog fenn a haszonbérletnél, mely előbbitől épen a bérlő jogosítványainak aránytalan megnövekedésében különbözik. Ezek kifejtésével érdekes hátteret alkothatott volna dogmatikai fejtegetéseinek, élesen kidomborítva a haszonbérleti veszélyviselés jellegét, melynek különlegessége a pandektáktól a Tervezetig tükröződik. A különben minden pontjában nagy tudással, élvezetes stílusban megirt munka értékes lánczszeme lesz a veszélyviselés hatalmas irodalmának, egyúttal egyike azoknak a kevés magyar jogi könyveknek, melyet nem aktuális jogesetekhez tapadó glosszáló kedv, hanem a klasszikus tárgyban való komoly elmerülés hozott létre. Dr. Stern István. KÜLFÖLDI JOGÉLET. Német birodalom. Kártérítés a vevő részére, ha a teljesítés az áru hatósági zár alá vétele következtében lehetetlenné vált. A német birodalomban a háború kezdete óta sokat foglalkoznak avval a kérdéssel, mi történjék akkor, ha a hatósági zár alá vett árut még a zár alá vétel előtt másnak eladták és a szállítás a zár alá vétel következtében lehetetlenné vált.