Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

u6 IRODALOM. utóbbi években olyan müvekkel gazdagodott, a milyenekkel alig dicsekedhetik bármely más diszcziplina. Ennek az uj irodalmi termésnek egyik figyelemre legméltóbb gyümölcsét óhajtom itt bemutatni. A rendkívül rokonszenves, széles látókörű és magát lelkiismeretesen fegyelmező szerző : Barabási Kun József — a mint munkájának cziméből 1 is kitetszik rég érzett ürt akart kitölteni azzal, hogy a politika rendszeres tanulmányozásához szükséges alapkérdéseket összefoglalja aránylag nem nagy terjedelmű munkájában. Ezzel kétségkívül használható kulcsot adott mindazok kezébe, a kik idegen eszmeáramlatok hatása alatt és idegen területről jőve, a politika standard workjait eddig élvezni, feldolgozni nem tudták. Addig is tehát, a mig szerzőnk részleteiben is kiépíti saját rendszerét, ezzel a prolegomenával is érdemes és érdemleges lépést tett a magyar politika tudományos irodalmában. A könyv három nem egyenlő fejezetre tagozódik. Az első az államtudományok tagozódása felől tájékoztatja az olvasóit. Ez a fejezet tulajdonképen «now liquetD-el záródik, mert reámutat arra, a mindannyiunk által elismert igazságra, hogy « . . a tudomány előreláthatólag soha sem fog végérvényes megállapodásra jutni az állam és társadalom fogalmára és egymáshoz való viszonyára nézve2*. Az állam és társadalom viszonya pedig épen alapkérdése az államtudományok tagozódásának, hiszen csak ennek alapján ismerhetjük el egyik vagy másik jelenségcsoport vizsgálatát külön tudománynak ; itt tehát megnyugtatóbb az antitéziseket még figyelembe nem vevő, az olvasót jobban kielégítő előbbi meghatározás3, hogy ffállamtudományokon, csak az emberi ismereteknek ama csoportját érthetjük, melyek kizárólag az állammal és az állam kötelékébe tartozó nyilvánjogi testületekkel, mint az állam tagjaival, ezek életének minden irányú kutatásával foglalkoznak.» Ezek az államtudományok, mint viszonylagos önállósággal biró csoport, természetesen beletartoznak a társadalmi tudományok körébe. Ez a meghatározás már csak azért is a viszonylagosan legjobbnak tekinthető, mert legjobban fedi az életet. A mily mértékben szoczializálódik ugyanis az élet, a mily mértékben veszi az állam vagy a nyilvánjogi testületek összesége az összes életviszonyokat igénybe, abban a mértékben nő a társadalmi tudományok körén belől az államtudományok csoportja. A szocziaüsta államban a társadalmi tudományok minden ága államtudomány egyszersmind, a túlzó individualista államban ez amazoknak parányi része csak. Az, a mit különben ebben a fejezetben szerzőnk az élet szerves egységéről, az elménk véges volta miatt szükséges szétdarabolt vizsgálatról és az elvonásról, mint minden tudomány alapjáról mond, kellően és pregnáns élességgel tájékoztatja azt is, a ki ezekről a kérdésekről soha 1 Bevezetés a politikába. Budapest, 1916. Franklin. Ára 6 K. 2 L. a 20. lapon. 3 L. a ió. lapon.