Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

1 ÖRVÉNY MAGYARÁZ AT. a szerződéskötés alkalmával szem előtt tartottak. (Az 502. §-t e tekintetben az 505. §. 3. pontja egésziti ki, 1. alább.) A vonatkozó egyensúly felbillenésének elhárítása a törvényhozó részéről általában kétféleképen lehetséges, vagy annak kimondása által, hogy koczkázatváltozás esetén a biztosítás hatályban maradása mellett annak kikötései bizonyos, a koczkázat uj mértékének megfelelő mód osulást szenvednek, vagy pedig annak elrendelése által, hogy a biztosítás koczkázatváltozás esetén egészen megszűnjék, hatályát veszítse.' A kikötések módosulásán elsősorban a biztosítási díj összegének kényszerű felemelését, illetve leszállítását kell érteni, szó lehetvén azonban más, a biztosítást terhesebbé, illetve enyhébbé tevő elváltozásokról is, pl. arról, hogy a koczkázatváltozás folytán a szerződés tartama megrövidíttessék, illetve meghosszabbittassék, hogy a biztositott összeg leszállittassék, illetve felemeltessék s főleg, hogy bizonyos események a biztosiiás hatálya alól kivétessenek, illetve, hogy a biztosítás bizonyos ujabb eseményekre is kiterjesztessék stb. Az utóbbi esetek a díj s a koczkázat arányosságát annyiban állítják helyre, hogy a koczkázat fokozódását a koczkázatviselés tartamának csökkentésével a szavatosság mértékének, vagy a biztosítás kiterjedésének kisebbítésével, a koczkázat csökkenését pedig az előbb emiitett tényezők fokozásával ellensúlyozzák. A mi pedig a biztositásnak koczkázatváltozás folytán való megszűnését illeti, ennek mibenléte bővebb magyarázatra nem szorul. Beérhetjük az alább a foglalkozásváltozás fogalmának meghatározása kapcsán előadandókkal. A K. T. a koczkázatváltozás következményének megállapításában elvben azt a módszert veszi alapul, a melyet második helyen emiitettünk. Nem a biztosítási dij összegét, vagy az egyéb szerződési feltételeket hasonitja át az uj koczkázathoz, hanem a biztosítást többnyire egészen megfosztja hatályától. (Csupán muló, átmeneti változásnál, mint pl. a 488. §. esetében éri be a biztosítás terjedelmének megszorításával, azzal, hogy bizonyos koczkázatosabb körülmények közt beállott károkat kivegyen a biztosítás alól). Már most az utóbbi eljárást követi a törvény a foglalkozásváltozás tekintetében is, kimondván az 502. §-ban, hogy : «Ha a biztositott személy foglalkozásában oly változás történik, mely által a koczkázat akkép fokoztatik, hogy a biztosító, ha e körülmény előre tudva lett volna, az ügyletet egyáltalán nem, vagy nem ugyanazon feltételek mellett kötötte volna meg, az ügylet más megállapodás hiányában megszűnik, ha a biztosító a változásokról nyert értesítés folytán ki nem jelenti, hogy a szerződést fenntartja. A mennyiben a biztosító a szerződést fenn nem tartja, a befizetett dijak egyharmadrés\e a szerződő félnek, illetőleg a kedvezményezettnek visszaadatik.» A §. lényege abban áll, hogy a biztosító végleg kiléphet a megkötött élet- vagy bale-etbiztositási szerződésből, ha a