Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

io8 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. Minthogy a vonatkozó feltételezések valóságos ökonómiai bázisát, pillérét teszik a biztosítási szerződésnek, természetesnek látszik, hogy megdőlésük a rajtuk nyugvó egész épületet, a biztosítási szerződést is megingatja, lényegesen befolyásolja. A felek abból indultak ki s ahhoz mérten határozták meg a biztosítási dijat, hogy az adott körülmények és viszonyok között ilyen vagy amolyan kilátás, ennyi vagy amannyi chance van a biztosítási szempontból releváns esemény bekövetkeztére, méltányos tehát, hogy az illető kilátás, chance gyökeres módosulása esetén az érdekelt fél az egyensúly megbomlását megakadályozhassa. A koczkázat említett változása nagyon közel áll a lényeges tévedés esetéhez : a fél amott is hibáján kivül félreismeri a való helyzetet (igaz, hogy nem a jelenre nézve, hanem «pro futuron), ha tehát jogi revelancziája lehet a tévedésnek, kézenfekvőnek tűnik, hogy ilyennel bírhasson a koczkázatváltozás is. Tényleg kereskedelmi törvényünk gondoskodik is arról, hogy a koczkázatnak és a biztosítási dijnak az érdekelt fél feltételezte egyensúlya meg ne bomoljék. Az egyensúly gondolata az egész hetedik czimen s nevezetesen az élet és balesetbiztosításra vonatkozó 3. fejezeten végigvonul, habár annak elvi kijelentése nélkül, hogy a koczkázat megváltozása szükségképen befotyással van a biztosítás jogi sorsára. Ilyen elvi enunciaczió helyett a K. T. mint jogilag revelansokat egyenkifit taxatíve felsorolja a koczkázatváltozás legfontosabb eseteit s ezek kapcsán a változás jogkövetkezményeit is külön-külön állapítja meg. A jelzett eseteket a K. T. 484. (kárbiztositásnál a tárgy átruházása), 485. (4. pont, kárbiztositási szerződés hatályvesztése dij meg nem fizetése okából), 488. (tüzkárbiztositásnál az ingó helye vagy helyisége), 490. (tüzkárbiztositásnál az épületben beálló változás), 495—-496. §-ai (fuvarozási biztositásnál rendkívüli és késedelmes fuvarozás stb.), 502. 504. (életbiztosításnál párbaj stb.), 505. (életbiztosítási szerződés hatályvesztése díjfizetés elmulasztása miatt) tartalmazzák. A felsoroltak közt szerepel az a koczkázati szempontból kétségkívül elsőrendű jelentőségű eset is, a melyet a jelen tanulmányban tárgyalni kívánunk : a biztosított foglalkozásában beálló változás esete (K. T. 502. §.). A foglalkozásváltozás lényegében egyik válfaja a'koczkázatváltozásnak és pedig az élet- és balesetbiztosítás körét érintő koczkázatváltozásnak. Ugyanis azok az uj körülmények, a melyek közé a biztosított változott foglalkozása folytán kerül, közvetlen befolyással vannak fizikumára, valamint arra is, hogy a biztosított mennyiben van baleset lehetőségének kitéve s így sok tekintetben tőlük függ, vájjon a biztosítási esemény könynyebben vagy nehezebben következhetik-e be, mint azelőtt. Ha pedig a foglalkozásváltozás valóban lényeges koczkázatváltozás, csak természetes, hogy a törvénynek vele szintén foglalkoznia kellett, s hogy 502. §-ának lényege szerint a biztosított foglalkozásváltozása esetén sem bomolhatik meg a koczkázatnak és a biztosítási dijnak az az aránya, a melyet a felek