Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

lOÓ TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. hogy szolgálati teendőkhöz egy tevékenység tartozván, találmányra vezetett. Itt a tervezet nem áll a találmányi gondolatvilágnak magaslatán, mert kifelejti azt az elemet, a mely a világot mozgatja, a súlyos gondolat-terheket, a melyek ugyan a műhelyben születnek, azonban a világot megmozgatják. Nem adom a vállalatnak ezt a szabadalmat, nem elégszem meg avval, hogy a feltaláló neve hozassék csak összefüggésbe vagy csak illő jutalom illesse a feltalálót. Ebben az esetben a feltalálót a teljes szabadalom illeti meg, minden korlát nélkül, mert az a tevékenység vehette ugyan a találmányra, — hogy a tervezet szavaival éljek, — a melyet a gyárban folytatott a feltaláló, de a találmányi gondolat oly hatalmas lehet, a melyhez képest a reá bizott gyári tevékenység egy porszem : igy tehát egy közbenső lépcsőfokot kell alkalmaznia e törvénytervezőnek, a mely megkülönböztesse az egyszerű etablissement talá'mánytól azt a találmányt, a mely az egész gyárat átalakíthatja. Ennek a törvénynek is kifejezést kell adni. Ennek tudni kell a módját megtalálni. Jelen birálatom keretében ezt a nagyon kényes kérdést csak ugy vélem megoldhatni, hogy azt tanácskozás elé viszszük, mert érzem, hogy a kérdés nagyon is nehéz. A 6. szakasz 2. bekezdése, a mely tulajdonképen eljárási rendelkezés, némi vitára fog alkalmat szolgáltatni, mert e rendelkezés értelmében fulajdonkép mindkét bejelentő feltaláló lehet vita esetében. Sok függ attól, hogy vájjon melyik fél az előbbi bejelentő, mert hiszen lehetséges, hogy mind a két fél jogosítottnak tartja magát és be fogja a találmányt jelenteni. A tervezetben nem kívánatos erre rendelkezés, azonban a törvény esetleges végrehajtási utasításában szükséges erről rendelkezni. A tervezet 6. szakasz 4. bekezdésében kimondja, «hogy annak a megállapodásnak, mely szerint az alkalmazottat találmányáért mi sem illeti meg, joghatálya nincs». Az alkalmazott találmányának ez igen szegényes ellenértéke, hacsak az hatálytalan, hogy az alkalmazottat mi sem illesse meg és egy igen csekély ellenérték kikötése hatályos, a mint ezt a tervezet kontemplálja, ez tág tere az álszerződések kötésének. A szabályozások ily módja ellen az alkalmazottak körében jogos a panasz. Nem kell a szerződési szabadságot félteni és különösen nem kell azt ott félteni, a hol az ugy sincs meg, mint alkalmazott és kenyéradó között ; ennélfopva helyesnek tartjuk azt a rendelkezést, a milyen az osztrák törvényben is van és a mely igy hangzik : «Vertrags oder Dienstesbestimmungen, durch welche eine in einer Gewerbsunternehmen Angestellten oder Bediensteten der angemessene Nut\en aus den von ihm im Dienste gemachten Erfindungen entzogen werden soli, habén keine rechtliche Wirkung.» E szerint tehát semmis és jogi hatálylyal nem bir, hogy az alkalmazott nem részesül az illő jutalmazásban