Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. dás, hogy valaki találmányokat létesítsen, ab ovo olyannak tekintendő, a melynek nincs igazi tárgya. Az a megállapodás tehát, a mely a feltaláló és alkalmazott között létesül, a mennyiben találmányok tételeire vonatkozik, nem is lehet rendes munkateljesítésre vonatkozó szerződés. Nem képzelek el normális feltételek fennforgása esetén akár munkaadónál, akár az alkalmazottnál egy oly szerződést, a melynek a tartalma ilyen volna : a te ülj le és tégy nekem találmányokat o, hanem a szerződés mindig csak arra irányul, hogy az alkalmazott a rendes üzemben, vagy esetleg a rendkívüli üzemben munkásságot fejt ki és eme munkássága közben, vagy a mellett egy értékes találmányt tesz, a mely a) vonatkozhatik arra az üzemre, a melyben dolgozott, b) vonatkozhatik más valamire, a mi nem tartozik abba az üzembe, sőt még a gyártól messze eső tárgyakra, vagy eljárásokra is. A b) esetben a tervezetnek és az általános felfogásnak nincsen kételye, a találmány az alkalmazotté, legfeljebb a fentebb vázolt határesetekben kell majd a bírónak határoznia. •Az aj esetben mindenekelőtt a szerződés legyen irányadó. Ha az alkalmazott az ő találmányát az ipari vállalatnak üzeme (és nem üzlete) körében tette meg és ha e mellett még az a körülmény is fennforog, hogy feltalálói tevékenységének eredményeit kifejezetten szerződésben a gyárnak ]ekötötte, akkor a szabadalom a gyárat, illetve az ipari vállalatot illetheti meg, természetesen az illő ellenérték szolgáltatásának törvényes kötelezettsége mellett. Ha azonban az alkalmazott munkakörén kívül, illetve rendes szolgálatán kivül nem kötelezte magát arra, hogy esetleg találmányát átengedje a gyárnak, akkor nem elegendő az ő szellemi tulajdonának kisajátításához az, hogy az ő tevékenysége az üzem körében arra vezetett, hogy esetleg erős gondolkodói munka és szellemi fölénynyel megtett találmánya a munkaadót illesse. A törvénytervezetnek ez a meghatározása tul általános azért, mert ha valamely tevékenység, a mely aegy találmányra vezet», az alkalmazott szolgálati teendőihez tartozott, azért ez még a munkaadót meg nem illetheti. Csak qui bene distinguit, bene docet ; találmánya válogatja, hogy vájjon mily tevékenység vezet rá. Természetes, hogy azok a kisebbszerü találmányok, a melyek a munkaeszközök javításával, pótlásával, tökéletesítésével, vagy a gyárban levő rendes berendezések létezése és felhasználása folytán apróbb kisegítő ipari haladások, azokra a tervezet rendelkezései elegendők ; azonban azokra a találmányokra, a melyek miatt a\ összes szabadalmi törvények létednek, a melyek nem az iparnak, hanem az egész emberiségnek a haladását jellegzik és a melyek a XIX. és XX. században olyan nagy mérvben és olyan nagy számban tétettek meg, ezekre a tervezeti rendelkezés nem elegendő és azokra nem alkalmazható,