Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

i TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. IO3 nelmi iróink vajmi keveset törődtek. Maga az értekezés különben a magyar pragmatica sanctiót is tartalmazó 1723. évi törvények irott eredeti példányára vonatkozó kutatásairól számol be és mérlegeli az e példány esetleges előkerüléséhez fűződő jogi szempontokat. Thallóczy Lajosban mi a rendkívüli tudós és államférfi emlékét fogjuk megőrizni. Bár elhinthető volna típusának magva ez országban! Csekey István. TÖRVÉNYE LŐKÉSZITÉS. 7*^ Az alkalmazottak találmányai a szabadalmi törvénytervezetben. A szabadalmi törvénynek az állami, vagy magánalkalmazásban álló személyek találmányai tekintetében való rendelkezései tulajdonképen egy nagy szocziális kérdést alkotnak ma, a mely kérdés az ipari szellemi tulajdonjognak művelőinél sok vitára adott alkalmat ; ugyanis ebben a jogmateriában a gyakorlat alig talált még egyszerű esetet. A ténykörülmények, a melyek a biró által vizsgálandók, mindig az alkalmazott és a gyár, illetve az ipari vállalatnak egés\ viszonyát kell hogy felöleljék. A gyakorlatban a következő jogi helyzetek keresnek megoldást : 1. hogy az alkalmazott vagy önállóan az ipari vállalattól függetlenül teszi meg találmányát, a mi a legegyszerűbb eset, 2. vagy az ipari vállalat üzemében található segédeszközök felhasználása mellett, esetleg a gyár tulajdonosának tudtával, vagy hallgatólagos laissez faire-jével, 3. vagy a találmány maga a gyár eljárási módjának és meglevő találmány állagainak akár felhasználása, akár pedig találmányra való utalás, vagy ösztönzés által (etablissement találmány), 4. vagy jogi rendelkezés által, hogy az alkalmazottnak kötelességében áll találmányokat tenni, 5. vagy oly jogi rendelkezés által, hogy az alkalmazott találmánya ab ovo a szolgálati szerződéssel kisajáttitatott a gyár részére. Ezek természetesen a legfőbb fajai az előforduló eseteknek, a melyeknek számos változataik vannak és a melyek mindenkor méltányos és igazságos elintézést igényelnek, a mi sok nehézségbe ütközött és ütközik. Egy uj törvénytervezetnek ebben a részben az egész joganyagot fel kell ölelnie. Az előadói tervezet bár nyitott szemmel foglalkozik ezzel a nem könnyű kérdéssel, megoldásában teljesen kielégítőnek még sem mondható. Az első kérdés a megoldás tekintetében az, hogy vájjon elegendő-e a ó. szakasznak az a kitétele, hogy «ipari vállalatnál az alkalmazottnak talál-