Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

IOO A RÉSZVÉNYES KÜLÖN (EGYÉNI) JOGAI. a részvényes jogorvoslattal nem élhet. Viszont a czégbiróság minden külső impulzus nélkül is, ex actis észlelvén a jogsérelmet, a sérelmes határozatot megsemmisitheti. A biróság azonban a gyakorlatban hivatalból csak evidens törvény és alapszabálysértések és pedig főképen csak alaki sérelmek (összehívás, részvényesek kizárása) esetén él a megsemmisités jogával. És ez helyes is, mert az anyagi jog keretén belül felmerülő sérelmek alapos és megnyugtató elbirálása csak kontradiktórius eljárás utján várható. A bejelentést a részvényes a megtámadási keresettel parallel is beadhatja. A bejegyzés tárgyát képező egyéni, vagy különjog megsértése esetén a c\égbi\tos is élhet a törvényes különjogot sértő határozat bejegyzése ellen előterjesztéssel, vagy felfolyamodással. 2. A részvényesnek kártérítési joga és igénye a társaság ellen. A mennyiben a részvényes egyéni, vagv különjogának megvonása, vagy megszoritása által anyagi kárt szenved, kétségtelenül az általános jogelvek alapján kárigényét keresetileg érvényesítheti. A mennyiben valamely különjoga alapján járó igényét (például osztalék) a társaság csak késedelmesen honorálja, ugy igénye van a késedelem törvényszerű következményeképen kamatnak megítélésére. 3. A részvényesnek joga van az egyéni, vagy különjogán alapuló, vagy annak folyományát képező és gyakorlását magában foglaló jogszerű közgyűlési határodat végrehajtását — ha ez meghozatott, de nem foganatosittatik — peres uton is követelni. A késedelmes társasági közegektől a késedelemből eredő kár megtérítését is követelheti természetszerűleg. 4. Az egyéni és különjogok védelmére azonban főképen és elsősorban a K. T. 174. §-ában szabályozott megtámadási jog szolgál, melynek kizárólagos érvényesítési eszköze a per. A megtámadási perrel parallel, vagy kapcsolatosan a kártérítési per is megindítható.