Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

A RÉSZVÉNYES KÜLÖN (EGYÉNl) JOGAI. 99 A mennyiben a közgyűlés a részvényes osztalékjogát sértő határozatot hoz, avagy az osztalék tárgyában nem hoz határozatot, ugy a részvényes érdekeit megtámadási keresettel védi. Ha az alapszabály részletesen és pontosan szabályozza a nyereség felosztásának módját és nem ad a közgyűlésnek e kérdésben mozgási szabadságot, ugy a részvényes a megsemmisítési kérelemmel összekapcsolhatja az osztalékhoz való konkrét igényt is és az osztaléknak számszerű megitélését is kérheti. (Ellentétes, de helytelen a Curia 6/97. v. számú ítélete.) Ha az osztalékot a közgyűlés megállapította, de a társaság ki nem fizeti, vagy jogosulatlanul késői határidőt állapit meg a közgyűlés az osztalék kifizetésére, ugy nem megtámadási keresetnek van helye. Ekkor már nem részvényesi jogot kell érvényesíteni. A részvényes ekkor már hitelezővé vált és a szelvényt, mint elkülönített gyümölcsöt érvényesiti. Ez már nem részvényesi egyéni jog osztalék/zo^, hanem jog a konkrét osztalékra, kötelmi igény, önálló hitelezői jog, Epugy, mint a visszafizetés utján eszközölt alaptőke leszállítás esetében a határozat bejegyzése után a részvényesnek már hitelezői joga támadt a rá eső tőkének követelésére. 5. §. Az egyéni vagy különjogok védelme. A különjogok védelmére négy eszköz szolgál: 1. A törvényszéknek, mint cégbíróságnak felügyeleti joga. A K. T. 180. §-a kötelezően előírja, hogy minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő és haladék nélkül a czégbiróságnak bemutatandó. E jegyzőkönyveket a czégbiróság vizsgálat tárgyává teszi. Jogköre kiterjed arra, hogy a közgyűlésnek törvénybe, vagy az alapszabályokba ütköző határozatait megsemmisítheti. Bármely részvényes beadványban figyelmeztetheti is a czégbiróságot a határozat sérelmes voltára, de igénye arra, hogy bejelentését a czégbiró figyelembe vegye, a magánfélnek nincs. Ép ezért a határozat tudomásulvétele felől hozott végzés ellen 7*