Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

98 DE OPPLER EMIL sithatónak jelenti ki az alapszabály a vonatkozó rendelkezéseket, akár nem. Folyik ez ugyancsak a részvénytársaságnak, mint nyerészkedésre irányuló gazdasági vállalkozásnak természetéből. A változó gazdasági és termelési konjunktúrák esetleg parancsolóan követelik uj társasági alapoknak, vagy beruházásoknak létesítését. Ha a közgyűlés ilyenkor elzáratnék az alapszabályrendelkezések szükséges módosításától, csak azért, mert ez által a részvényesnek osztalékhoz való egyéni joga esetleg megszorittatik, megszűkül, ez meghiúsíthatná a társaság czéljának elérését, a mi elvégre mégis a legfontosabb érdek és végeredményben még a részvényes osztalékjogával — ha nem átmeneti részvényesről van szó — azonos is. Ha közgyűlési határozattal módosítható a társaság tárgya, az alaptőke nagysága, a társulat székhelye — a mely alapszabálypontoknak fontossága felér az osztalékjoggal — ugy nem vélelmezhető, hogy az osztalékhoz való jog alapszabálymódositás lehetősége alól teljesen ki volna véve. Ez a felfogás ép oly helytelen volna, mint az, a mely az osztalékhoz való jogot teljesen a közgyűlési többség önkényének szolgáltatja ki. Ezért megengedhetetlennek tartom az osztalékjog teljes megvonását még akkor is, ha a vonatkozó alapszabályrendelkezés kifejezetten megváltoztathatóként szerepel. Meg nem engedhető oly módosítás sem, hogy osztalékot a társaság csak hosszabb periódusokban (4—5 évenként) fog fizetni. Mindkét módosítás eszköz lehetne arra, hogy a többség a kisebbséget kiéheztesse s részvénybirtokát esetleg olcsón megszerezze. Hogy a módosítás és megszorítás mily mérvű lehet, ezt a konkrét eset körülményei határozzák meg és az egyes esetben a birói mérlegelés van hivatva annak határát megállapítani, eldönteni. Döntő elsősorban mindig a társaság czélja és tárgya lesz. Az osztalék mindig készpénzben fizetendő ki és más alapszabályrendeíkezés hiányában a megállapító közgyűlés után azonnal esedékes. Oly alapszabálymódositás, hogy az osztalék ezentúl ne pénzben, hanem valamely termékben fizettessék, csak egy részvényes ellenzése esetén is megdől.