Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

96 Dí OPPLER EMIL felett eltérően intézkedni. Ezzel szemben nem lehet sem arra hivatkozni, hogy ennél az intézetnél már az előző években szokásos volt nagyobb összegnek uj számlára való átvitele, másrészt hogy e%t a- átvitelt a háború okozta gazdasági bizonytalanság indokolta, végül, hogy e\ ebben az évben általános kereskedelmi szokás volt)) mondotta ki a Curia 191 =; október 21-én P. II. 7193/1915 sz. alatt hozott a közgyűlési határozatot megsemmisítő ítéletében (H. D. IX. köt. 326—330. 1.). Szóval a nyereség felosztása kérdésében az alapszabályok rendelkezései stricte alkalmazandók és a részvényes érdekében szigorúan értelmezendők. Eldöntendő kérdés ezek után, vájjon jogában áll-e a közgyűlésnek az eredeti alapszabályoknak a nyereségfelosztásra, az osztalékra vonatkozó alapszabályrendelkezéseit módosítani ? Némelyek az osztalékhoz való jogot alapszabályadta különjognak tekintik és ezért ennek megszorító módosítását — csak egy részvényes tiltakozása esetében is — tilosnak tartják, azaz csak az összes részvényesek beleegyezése esetében tekintik megengedhetőnek.* Mások különbséget tesznek a szerint, hogy az alapszabályban kifejezetten foglaltatik-e az a rendelkezés, hogy a nyereség kiszámítására, felosztására és hovaforditására vonatkozó alapszabályrendelkezések megváltoztathatók. Ily kifejezett engedély esetén minden módosításra, sőt az osztalékhoz való jog teljes megvonására is jogositottnak tartják a közgyűlést. Ha ily felhatalmazás az alapszabályokban azonban nem foglaltatik, ugy a legcsekélyebb megszoritó módosításra sem tartják jogosultnak a közgyűlést.** Én e szempontot döntőnek nem tekinthetem. Nézetem szerint ebben a kérdésben a megoldás a követ* Keyssner: Aktiengesellschaft 249. 1. Renaud : Recht der Aktiengesellschaften 6>9- I. ** Dr. Edmund Alexander : Die Sonderrechte der Aktionáre. Hergenhahn : Das Reichsgesetz vom 18. Juli 1884.