Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Különvagyon és összvagyon

KÜLÖNVAGYON ÉS ÖSSZVAGYON. 4' séges vagyonnak is megvan a maga jogilag elismert czélja, sőt épen ez a czélrendeltetés az, a mi minden vagyont — nemcsak a különvagyont és az összvagyont, hanem a közönséges vagyont is — jogilag vagyonná teszi. Az idézett irók első hibája tehát az volt, hogy azt a kritériumot, a mely mindennemű vagyon kö^ös vonása, a különvagyon és az összvagyon megkülönböztető vonásául állították fel. A második hiba pedig az volt, hogy midőn legalább a különvagyon és az összvagyon esetében felismerték a czélrendeltetést, mint e kétféle vagyon kö^ös vonását: nem látták, hogy ugyancsak e czélrendeltetésben van egyúttal a különbség is, a mely egyfelől ezt a kétféle vagyont egymástól, másfelől pedig mind a kettőt a közönséges vagyontól elválasztja. Mert czélvagyon a közönséges vagyon, czélvagyon a különvagyon, czélvagyon az összvagyon is. De a mi e három vagyont egymástól megkülönbözteti, abban áll, hogy a közönséges vagyonnak egységes czélja van ; a különvagyonnak fokozatos több czélja van; az összvagyon pedig oly különvagyonok összessége, a melyeknek elsőfokú czéljuk azonos. A fenti három tétel közül az elsőt: hogy t. i. minden közönséges vagyonnak egységes czélja van és hogy épen ez az egységes czél az, a mi azt vagyonná teszi — ezt a tételt «A jogi személy magyarázata» czimű könyvemben fejtettem ki. A következőkben ezért csak a fenti második és harmadik tételt kell igazolnom. II. A különvagyon. i. A különvagyon (másképen: alvagyon, fiókvagyon) oly vagyon, mely valamely másik vagyonnak (általános, fő-, anyavagyon) a rés^e. Mint vagyonnak a különvagyonnak megvan a maga külön czélja; mint az általános res%e pedig az általános vagyon czéljában a különvagyon is osztozik. Még pedig ugy, — mint alább (B. alatt) tüzetesebben látni fogjuk — hogy a fiókvagyon elsősorban a maga külön czélját szolgálja; csak ha ez a