Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

SZEMLE. mert a mint tudjuk az igazságügyminiszteriumban is élénk figyelemmel kisérik, hogy a háború tanulságait mi tekintetben kell levonni és a készítendő uj büntetőtörvénykönyv szerkesztésénél mennyiben kell e tanulságokat figyelembe venni. — Politikai tanulmányok. Barabási Kun József egyetemi magántanár három kisebb dolgozatát könyvalakban adta ki. Az elsőben a háború és a politikai tudomány viszonyát vizsgálja. Vizsgálódásai eredményéül megállapítja, hogy a háború mint alkotmányozó hatalom lép fel, értékmérőnek ekinthető és egyúttal a legnagyobb politikai tanítómesterekkel mérkőzik hatásában. Különösen becses a tanulmánynak az a része, mely Duguit szindikalista állambölcseletének tarthatatlanságát mutatja ki. A második tanulmány a megyét és kormányt a legnagyobb magyar doctrinaire-nek : br. Eötvös Józsefnek szemléletében mutatja be és találóan emeli ki Eötvösnek az 1870-iki rendezésre gyakorolt hatását, de azt is, hogy két sarkalatos pontban : az állami és megyei hatáskör merev szétválasztásában, valamint a hatásköri bíróságot illetőleg a törvényhozás Eötvös követeléseit nem fogadta el. A harmadik dolgozat végül az 1870-iki és 1914-iki megyei reformokat hasonlítja össze és kiemeli, hogy az utóbbi javaslatok a megyére nézve nagy hatásköri többletet jelentenek. A Franklin-Társulat kiadásában megjelent könyv ára 2 K. 50 f. (w.) — Községi bíráskodás, polgári és büntető ügyekben. Grill népszerű közigazgatási törvénytára tartalmas uj kötettel gazdagodott, a mennyiben Térfy Gyula e czim alatt a községi bíráskodás valóságos kódexét irta meg. Első sorban a községi bíráskodásban közreműködő, nem jogász elemek szükségletét tartotta szem előtt és így nem szorítkozik a Kbsz. és Büsz. kommentálására, hanem felöleli a jogsegélyre, kézbesítésre, törvénykezési illetékre stb. vonatkozó szabályokat is. Igazi értékét azonban a könyvnek a bevezetésben és az egyes szakaszoknál adott kristálytiszta, világos magyarázatok adják, melyek pl. a Kbsz. sok vitára alkalmat adott illetékességi szakaszai (11 —19. §-ok) tekintetében teljes felvilágosítást nyújtanak. (B>.) — Dr. Darvai Dénes : A világháború és a nem\etkö\i hadijog. A szerző széles elméleti alapon mutatja ki, hogy a nemzetközi hadijog normái a nagyhatalmak összeműködésének megszűnése folytán nem érvényesülhetnek mint jogi szabályok, hanem legfeljebb csak mint erkölcsi és gyakorlati postulatumok. Eme pusztán tényleges érvényesülésük a szorosan kombattans elemmel szemben szűkebb, a semlegesekkel szemben szélesebb körben mozog, míg a harczképtelen ellenséggel szemben majdnem teljes mértékben megvalósulnak. Különösen érdekesek ama teljesen objektiv megállapítások, a melyekben a szerző a központi hatalmak erkölcsi fölényét a vonatkozó szabályok megtartása tekintetében találóan igazolja. — A m. kir. Curia elvi határozatai: RP. I. 5515/1915. A hitelező a kötelesrészre jogosult igényét, kielégitésvétel czéljából, — a bele-