Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

SZEMLE. egyezés esetét kivéve - - csak akkor érvényesítheti,- ha igazolja, hogy a kötelesrészre jogosult mellőzése a hitelező jogainak kijátszása végett történt. RP. I. 5592 191 Í. Az a körülmény, hogy a testvérek ugyanazon napon s alkalommal ugyanazon közjegyző és tanuk előtt, de külön-külön egymás javára kölcsönösen végrendelkezik: nem ütközik az 1876: XVI. t.-cz. 13. §-ának rendelkezésébe, sem nem irányul annak kijátszására; mert a két különálló végrendelkezés nem tekinthető olyan közös és kölcsönös végrendelkezésnek, melyet egy közös okiratban csak házastának tehetnek. RP. I. 74^6 191 Hozományul hozott állatok eladása esetén az ági örökösök nem az eladási árt, hanem a hárulási értéket követelhetik, mert az állatok gondozása és eltartása a házastársak tevékenységét és fáradságát, esetleg kökekezését tételezi fel ; következőleg itt, az ingatlanok eladása esetében irányadó elvi állásponttal ellenkezőleg, az értékemelkedés a házastársak szerzeményét képezi. RP. I. 7501/1915. Állandó joggyakorlat, hogy az ajándékozott érték, —• ha betudása el nem rendeltetett, vagy egyébként a fennforgó körülményekből ez meg nem állapitható, — osztályra nem bocsátandó, mert az ajándékozási szándék az osztályrabocsátást kizárja ; következőleg az ajándékozás csak a kötelesrész megsértése miatt panaszolható sikeresen. RP. I. 8614/1915. Abban az esetben, ha a nő hozományát a férj részéről történt átvétele után a férj és anyja (anyós), kik közös háztartásban is élnek, közös üzletükbe fektették : ez a családi viszony és üzletközösség elegendő indokul szolgál arra, hogy a hozományért az anyós felelőssége is kimondassék. RP. I. 9090/1915. I. A közös, kölcsönös, és viszonos végrendelet az egyik házastárs halála után a túlélő házastárs által meg nem változtatható, sem vissza nem vonható. II. A közös végrendeletben minden közelebbi meghatározás nélkül a házastársak minden szerzett és öröklött vagyonáról tett rendelkezés csak az előbb elhalt házastárs elhalálozásakor fennállott vagyonállagra, nem pedig a túlélő házastárs által utóbb szerzett vagy öröklött vagyonra is vonatkozik. L. 4891/1911. P. I. 9139 1915. Ha az örökhagyó végrendeletében az örökest akként rendelte örökössé, hogy az örökös gyermektelen elhalálozása esetében a vagyon a megnevezett utóörökösre szálljon : a kirendelt örökös annak folytán, hogy gyermeke született, az utóörökösödési jog megszűntnek kimondását és telekkönyvi kitörlését nem követelheti, mert csak az örökös elhalálozásakor lesz megállapítható, hogy ő gyermek hátrahagyásával, vagy gyermektelenül halt el. P. I. 9811/1915. sz. I. A végrendeleti örökös által a végrendelet érvényességének birói megállapítása iránt indított perben előterjesztett az a további kérelem, hogy az őt illető vitás követelés is a hagyaték terhéül állapíttassák meg, nem tekinthető a Pp. 130. §. alá eső olyan megállapítási keresetnek, mely csak akkor indítható, ha a követelés behajtása iránt a per még akadályokba ütközik, hanem az örökösödési per keretébe tartozó olyan kérelemnek, mely a hagyaték szenvedő állagának megállapítására vonatkozik. II. A birói joggyakorlat szerint a tar-