Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

$o8 IRODALOM. Az utóbbi előadásnak subtilis megfigyeléseit, éleslátását, leszürődött igazságait osztatlan gyönyörűséggel élvezzük. Két felszólalásról a Jogászegylet vitáin már ismételten volt szó. Ezeknek, de még inkább az 1911. évi Országos Jogászgyülésen tartott előadásának és felszólalásának (III. k. 49. skk. 11.) értékeléséhez, olykor megértéséhez is természetszerűleg az illető viták egész anyagának ismerete szükséges. Markánsan emeli ki Baumgarten Izidor határozott egyéniségét az ily beállítás, és eszünkbe juttatja a Büntetőjogi Tanulmányok I. kötetéhez irt előszóban foglalt következő mondatait : «Nem vettem soha könynyen feladatomat és soha sem titkoltam nézetemet. Mások sem tagadják meg meggyőződésüket, de sokan hallgatnak, mikor beszélniök kellene. S ez nagy baj ! A tévedés rendszerint azok hozzájárulására hivatkozik, a kik ellene fel nem szólalnak. Volt eset, hogy az ár ellen úsztam, de nem azért, hogy ügyességemet fitogtassam, hanem kénytelen voltam vele, mert az igazságot kerestem és nem a népszerűségei.)) A legkiválóbb elme sem kerülheti el, hogy az igazság keresése közben ne tévedjen. Kétségtelen ily tévedésnek tartjuk Baumgartennek «A Btk. 8j. §-ának értelmezéséhez cz. tanulmányában (Jogállam 1908. évf.) vallott azt a nézetét, hogy az emiitett §. értelmében a 16—20 évesekre a Btk. különös része szerint halállal vagy életfogytiglani fegyházzal büntetendő cselekmény elkövetése esetén 15 évi fegyházat kellett volna minden esetben kiszabni Ezt a rideg felfogást tette volt magáévá a 87. sz. t. ü. határozatában tudvalevőleg a kir. Curia is. A Bn. 32. §-a folytán a vita praktikus szempontból tárgytalanná vált, a szóbanforgó tanulmány pedig — egyedüli a sok közt — elavultnak tekinthető. A Jogállamban a most emiitett értekezésén kivül Baumgartennek még négy dolgozata jelent meg az 1907—1914 közti időben, ugy hogy a Büntetőjogi Tanulmányok III. kötetének anyagából viszonylag a legnagyobb rész (több mint 7 iv) eredetileg lapunkban jelent meg. A csábítás bűntettéről szóló tanulmány a vele szorosan összefüggő koronaügyészi felszólalással együtt (1. fentebb) a legis majestas iránti hódolat érdekes dokumentuma és mint ilyen tiszteletet parancsol, ha egyébként — a kérdés érdemében — Csemegi felfogását (1. III. kötet 192. 1. 1. jegyzet) tartjuk is olyannak, a melynek a gyakorlatban való érvényesülése lenne kívánatos. A hatóság előtti rágalmazásról irt czikk a Btk. 260. §-ának hatályon kivül helyezése daczára sem tekinthető elavultnak, hiszen az 19.14 :XLI. törvényczikkben a szóbanforgó vétség különállásának kidomboritása, tényálla•déki elemeinek szabatosabb meghatározása egyaránt annak a felfogásnak a vonalában áll, a mely Baumgarten czikkében jut kifejezésre. Finom kriminológiai érzékről tesz tanúságot Baumgarten Izidornak «A% alkohol mint büns^er^ő» cz. tanulmánya, szóló bizonyságául annak, hogy a kik őt egyszerűen a «klasszikusok», a akonzervativek» közt emlegetik, iskolákon túlnőtt nagy szellemének nem szolgáltatnak