Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

468 SZÁSZY BÉLA hoz tartozó minden egyes tárgyra vonatkozólag csak együttesen vannak jogosítva, iletőleg kötelezve ; az egyes részestárs az egyes közös tárgyra vonatkozólag illetőségéről külön-külön, ugy mint a tulajdonostárs a maga tulajdoni illetőségéről (hányadáról, jutalékáról), nem rendelkezhetik, mert rendelkezni a közös vagyonhoz tartozó egyes jogról csak mint egészről vagy egységről lehet. Hogy ki van a rendelkezésre jogosítva, ezt a Gesamthand szervezete határozza meg, mely esetek szerint eltérő lehet. A közös vagyontárgy igazgatása a közös vagyon hasznára és költségére megy, az elidegenített közös vagyontárgy értéke a közös vagyonba jut. A mig a Gesamthand fennáll, az ahhoz tartozó vagyontárgy olyan elbánásban részesül, mintha egy egységes vagyonhoz tartoznék. Csak a Gesamthand-viszony megszűnésénél lép az egyes részestárs joga előtérbe, a mennyiben a közös kötelezettségek kiegyenlitése után fennmaradó vagyontárgyak a részesek vagyoni illetősége arányában az egyes részesekéi lesznek. A Gesamthand-viszonyban a közös vagy összvagyonhoz tartozó jogot oly érteimben lehet közösnek tekinteni, hogy annak nem külön-külön mindegyik részestárs, hanem valamennyi együttesen, vagyis összességük az alanya. E szerint a közös vagyonhoz tartozó dolog tulajdona mint egységes és osztatlan, egyetlen jog, a közös követelés, nem mint külön követelések összege, hanem mint egységes követelés együttesen illeti a részestársakat, a kik épen azért róla csak együttesen rendelkezhetnek. A Gesamthand érintett szerkezeténél fogva hasonlít a több személy egyesüléséből keletkező jogi személyhez ; de attól mégis lényegesen különbözik. Az együttesség csak látszólagos egységet fejez ki. Azt lehet mondani, hogy a Gesamthand fejletlen vagy teljesen ki nem fejlett jogi személy. Közbenső alakulat a jogi személy és a közönséges hányadszerü közösség között. A jogi személynél --a mint láttuk — a tagok közvetlenül sem egyénenkint, sem összességükben nem tekintetnek az egyesületi vagyon alanyainak, s illetőleg az ahhoz tartozó jogok, kötelezettségek és vagyontárgyak alanyainak. Ezek az egyesületet mint ilyet illetik. Az egyesületi vagyonhoz a tagok csak az egyesület szervezete által jutnak jogviszonyba ugy, hogy a vagyonhoz tartozó jogok, kötelezettségek és vagyontárgyak közé egyfelől, és a tagok közé másfelől az alanyi kapcsolat tekintetében az egyesület szervezete közbe van ékelve s ugyanez a szervezet határozza meg az egyesület vagyonában való részesedésüknek módozatait is. A tag közvetlenül csak az egyesülettel áll jogviszonyban; neki csak tagsági joga és kötelezettségei vannak. Egyébként a tagok egymás között az egyesületi vagyonaként szereplő közös vagyonra vonatkozólag az egyesület szervezetén kivül jogviszonyban nem állanak. Az egyesületi vagyonnak, az abban foglalt jogoknak, kötelezettségeknek és vagyontárgyaknak a tagok nem egyénileg, hanem csak az egyesület szervezete által egységes egészszé összekapcsolt egységükben alanyai és a szervezet által meghatározott módozatok szerint részesei.