Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 469 Ez az egység mást jelent, mint a tagok együttesen, vagyis a tagoknak egyerü összessége. A tagok akaratkijelentése kifelé ép ugy mint befelé egységes akaratkijelentésként nyilvánul meg, a melynek ezt a jellegét az egyesület szervezete szabja meg. Az összesség ellenben a részeseknek együttes, de kifelé is, befelé is egyénenkint meghatározott egyeseknek megjelenése ; akaratkijelentésük együttes, megegyező, de külön egyéni akaratkijelentések összege. Az egyesületnél a szervezet szabja meg azt is, hogy kik a tagok s mint ilyenek, kik s mily módozatok szerint vesznek részt az egyesület jogainak gyakorlásában. Az összesség ellenben a közös jogban való közvetlen részesedésen s az ezt szülő tényeken alapul, s mint ilyen az összesség a közös jogban már különben is részes jogosultaknak csupán összefoglalása. A jogi személyként jelentkező egyesület lényege szerint csak különös módja az alanyok meghatározásának s részesedésüknek különös módozata ; ennélfogva ott is az egyesületi vagyon ez alanymeghatározási mód és részesedési módozat által közvetítve alanyi vonatkozásban a tagok részesedési jogkörébe jut ; az összességnél azonban bármely jogviszonyban álljanak is az azt alkotó részesek egymáshoz a közös jogra vontkozólag, a részesek alanyi minősége a közös joggal való közvetlen egyéni kapcsolatukból fejlik ki, az által van meghatározva s ugyanez az alapja a közös jogban való részesedésük — jogviszonyukból folyó — módozatainak is. Az egyesületnél a tagok és az egyesületet illető jogok között közbeékelt szervezet által létrejött különleges viszony-komplexumra s az abból folyó sajátságokra való tekintettel, a mint láttuk — egyszerűség kedvéért s megkülönböztetésül más viszonyoktól — az egyesületi viszonykomplexumban egységgé összefoglalt tagok helyett az egyesületet, mint a tagok személyiségétől különvált, felettük álló jogi személyiséget lehet képletesen a közös vagyon alanyaként megjelölni. A Gesamthandnál ellenben a részeseken kivül s felettük ily külön jogalany nincsen ; ott a jogok és kötelezettségek közvetlenül magához az egyénileg meghatározott részesek személyéhez kapcsolódnak, a kik azonban egymással a közösségre való tekintettel mintegy összefűzve kölcsönös jogviszonyban állanak. Különösen kitűnik ez a vagyon passiv oldalán : a részesek adósai a Gesamthand hitelezőinek, a kiknek a közös vagyon felel ; a jogi személynél maga a jogi személy az adós, nem az egyes tagok. A Gesamthandnál a telekkönyvbe tulajdonosul voltaképen a részesek jogviszonyuk jelzésével (társaság stb.) jegyzendők be ; a jogi személynél ez maga. Az együttes közösségnek is lehet valamelyes fejletlenebb, nem a jogi személy korporativ szervezetéhez hasonló tökélylyel kiképzett szervezete ; de ez nem okvetlenül szükséges mint a jogi személynél ; s még ha van is szevezetük, a részesek azért kifelé a jogi forgalomban bár látszólagos egységben, de saját személyükben, saját individualitásukban jelennek meg. A közös jog felől való rendelkezéshez együttes akaratnyilatkozatuk szük-