Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 467 pedig egyáltalában elképzelni sem tudjuk. A közjogok alanyát is szoktuk ugyan nem emberi individuummal (korona, állam, testület, országgyűlés stb.) megjelölni, de ez ép ugy csak symbolikus szólam, mint midőn a magánjog terén jogi személyről beszélünk. E szólam itt is a symbolum alatt rejlő embert vagy embereket mutatja, a kik a symbolummal jelzett szervezet vagy jogviszony értelmében a hatalommal élni hivatvák és erre emberi mivoltuknál fogva képesek. A jogi személyben jelentkező közösségi alakulatra vonatkozó fentebbi fejtegetéseink csupán az egyesületre vonatkoznak ugyan, de lényegileg a jogi személy másik alakzatában : az alapítványban jelentkező közösségi alakulatra is állanak, a mely ép ugy mint az egyesület, lényege szerint szintén nem egyéb, mint alanymeghatározási mód s részesedési módozat, s az egyesülettől eltérő sajátsága csak abban áll, hogy szervezete az alanyokat másként határozza meg s a közösségben való részesedést amazétól eltérő elvek szerint osztja meg a jog felett való rendelkezésre és a jog előnyeinek élvezetére hivatott alanyok között ; ez utóbbiaknak a közös jogtárgygyal és a közös joggal való alanyi kapcsolata azonban többnyire lazább és messzebb eső, mint az egyesület tagjaié. Mindegyik jogi személyi alakzatban közös az, hogy a részesedésre hivatott személykört egységes akaratelhatározásra és egységes cselekvésre képesítő szervezet segélyével jogi egységbe foglalja össze s tagjait ebben az egységükben állítja alanyként a közös jog élére, melynek tartalma eredeti minőségében csak a részesek személyegységét illeti s csak a szervezet által felbontott s másnemű jogokká átminősített alakban közvetve jut el a részesedésre hivatott egyes alanyokhoz. 2. Az együttes közösség alakjában való rendesés. Másik alakulata a jogi közösségnek az együttes közösség (Gemeinschaft \ur gesamten Hand vagy röviden : Gesamthand), a mely nálunk a kereskedelmi jogban a közkereseti és a betéti társaságnál, a német jogban ezenfelül a magánjogi társaságnál (Bgb. 718. §.), a házastársi vagyonközösségnél (Bgb. 1438. §.) és az örökösök közösségénél (Bgb. 2032. §.) valósult meg. A közösségnek ez az alakulata — ép ugy mint a jogi személy — rend-zerint csak vagyontömegre, jogok és kötelezettségek komplexumára vonatkozik ; csakis kivételesen fordul elő egyes jogokra vonatkozólag is, igy p. o. a közös tulajdonban álló uralkodó telek tulajdonostársait megillető telki szolgalom a Gesamthandnak megfelelő közös joga a tulajdonostársaknak, melyet lemondással csak közösen szüntethetnek meg. A Gesamthand tárgyát alkotó közös vagyon el van különítve a részestársak saját külön vagyonától s a közös czélra mint zárt egész, mint külön vagyontömeg dologilag van lekötve. A részestársak a közös vagyon-