Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

SZÁSZY BÉLA tárgyaktól és a rájuk vonatkozó jogviszonyoktól, megszünteti azokkal való egyénileg meghatározott, közvetlen s e meghatározottság szerint döntő alanyi összeköttetésüket s a közösségben való részesedésük tartalmát a közös jog. tartalmából önállósult tagsági joggá minősiti át. Lényege szerint azonban ez mégis csak közösségi jogviszony marad, a melynél a jogi személyi alakzat csak alanymeghatározási módot és a közös jogokban való részesedésnek különleges módozatát jelenti ugy, hogy a közösségben részes, kifelé egyénileg meg nem határozott tagok a közösségi jogviszony-komplexumban, mint fogalmi egységként egybefoglalt személykör jutnak a közösségi vagyontárgyakkal és az ezekre vonatkozó jogokkal alanyi kapcsolatba. A jogi személy kifejezés e szerint csupán jogi szólam, jogtechnikai kifejezés, a mely a közösségi jogoknak az abban érdekelt egyes emberekhez való kapcsolatát csak a közösségi szervezetig követi s az alanyt kapcsolatot ezzel a szervezettel létesiti, a szervezetre bizva a jogosult egyeseknek meghatározását és a jogoknak közöttük való szétosztását és velük való közlését. Ha mindazonáltal a jogi személy alakzatában is végelemzésben csak a szervezet által meghatározott egyes emberek lehetnek a jogoknak valód: alanyai, a közösség ilyen szerkezetének minden más közösségi alakzattól eltérő sajátsága az, hogy a jogi személy kifejezés az azt alkotó egyesek legszorosabb jogi összetartozását akarja jelenteni, amennyire csak külön, individuumok oly jogi egységbe összefoglalhatók, a melyben a tagok egyénisége mellékes jelentőségű, a közös jogokhoz való vonatkozásban a jogí egységhez alárendelt viszonyban áll, abban egészen elvész s egy tőlük különvált, magasabb fogalmi egységben összeolvad. Ebben állván a jogi személy lényege, egészen mellékes az, hogy az azt alkotó személykör jogi egységében valóságos (reális) vagy képzelt személyt látunk-e, vagy a jog fogalmával ellentétben e jelenségnél alanytalan jogokat állapitunk-e meg, vagy a jogok tárgyát alkotó vagyon czéljában keressük a fogalmaink szerint élő emberhez való kapcsolat nélkül el sem képzelhető jogok alanyát, vagy pedig a Personenrolle vagy az Einheitsbehandlung teóriája szerint ítéljük meg a közösségi viszonynak ezt az alakulatát. E jelenségek megértéséhez és magyarázatához nem látom szükségesnek különösen azt sem, hogy a jogalanynak és az alanyi jognak valamely különleges, a megszokottól eltérő mesterséges fogalmát törekedjünk, megkonstruálni, mely azt az élő emberhez fűződő természetes kapcsolatából kivetkőztetné. A magánjogi tudomány terén, mely tulnyomólag a vagyon szemléletéből meriti elméleteit, még talán visszatetszés nélkül állitható az, hogy a jog emberalany nélkül is megállhat : de a hatalmi viszonyokon felépült állami szervezetben az ily elmélet hasznavehetetlen ; mert a valóságos hatalmat sem czéihoz, sem képzelt személyhez nem köthetjük, alany nélkül