Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 46^ jogi- személyként szervezett közösségeknél a közös elhatározások czéljára ott, a hol maguk a tagok érvényesitik tagsági jogaikat (a közgyűlésen), a többségi elv, a majoritás elve van érvényre emelve, ezenkívül a közösségi ügyek nagy része a forgalom megkönnyítése érdekében szűkebb körű képviselő orgánumra (igazgatóság, elnök) van bizva. Kifelé a jogi forgalomban és befelé a tagok belső viszonyában a szervek jogi elhatározásai nem mint a tagoknak, hanem mint a jogi személynek jognyilatkozatai szerepelnek, a melyek mögött a tagok individualitása háttérbe szorul. A jogi személy fogalmi egységével szemben a tagok egyénisége kifelé egyáltalában nem bir jelentőséggel. A jogi személy tagjai folyton változhatnak, a nélkül, hogy ez a közösségi jogok létét és alanyi vonatkozásait kifelé érintené. A szervezet határozza meg, hogy kik a jogi személy tagjai ; ha az e szervezet szerint jogosultak a szervezetnek megfelelően nyilatkoztak, jognyilatkozatuk kihat az utóbb belépő tagokra is. A tag nem követelheti a közösség megszüntetését. O maga kiléphet a közösségből, ez azonban maga a tag kilépése után is érintetlen marad. A belépő tagnak továbbá nem kell minden egyes közösségi jogban való részét külön az általános jogszabályok szerint megszereznie ; mindezt uno ictu szerzi meg belépésével. A belépés a tagnak felvételt kérő és a jogi személy illetékes képviselő szervének a felvételt elhatározó viszonos nyilatkozatán alapul s az egyes már bent lévő tagokkal való külön, köles'nös szerződési nyilatkozatok nélkül egyszerre mint összcselekmény (GesamtakO alapítja meg a tagsági viszonyt a közös jogokhoz való vonatkozásban is. Ugyanígy szünteti meg a kilépés is a tagsági kapcsolatot. A jogi személy alakjában megvalósult közösségnek egyik jellemvonása az i>, hogy a jogi személy kötelezettségeit is ugy tekintjük, mint a mely nem a tagokat, hanem a jogi személyt terheli. Ez azért van, mert a tag csak tagsági kötelezettségeivel van e közös kötelezettségekre nézve lekötve, személyes vagyonával egyébként nem felelős. Egyes jogi személyi alakzatoknál azonban p. o. a korlátlan felelősségű szövetkezetnél, a tagoknak továbbmenő felelőssége van megállapítva. Az egyesületi vagyon a tagokkal szemben az egyesületi czél javára zárt egészként van lekötve. A jogi személy megszűnése esetében annak vagyona nem szükségképen lesz a tagoké. Ez is egyik oka, hogy a tagot nem tekintik részestársnak. Mindezeknek a kérdéseknek szabályozása a jogi személy szervezetében történik. A jogi személy tagjainak belső viszonyát, továbbá elhatározó szervét (közgyűlés) és képviselő szerveit (igazgatóság, elnök) s képviseleti jogkörüket rendező elmaradhatatlan korporativ szervezet tehát az, a mely a közösségi jogviszony ez alakulatának sajátos egyéni különlegességét meghatározza. Ez az, a mi a közös jogoknak itt a tagokkal való közvetlen kapcsolatát felbontja s ezzel az egyeseket elválasztja a közös vagyon-