Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 459 A felsőbb állami szervezetnek és a főhatalom bizonyos széles körű tárgyainak a monarchia összes országai között «közös»-sé nyilvánításával szintén az állami «egységet* kivánta létesíteni az 1860. évi október 20-ik.i -császári diploma is. Ugyanígy az állami egység s egységes állami főhatalom megállapítása végett beszél az 1868 : XXX. t.-cz. a Szt. István koronája országainak «közös» ügyeiről, s a törvén)hozás és kormányzat «közösségéről.» Ha ezek szerint kétségtelen az, hogy a közjogi törvények közös ügyekről, közös szervezetről és közös intézményekről szólanak abban az értelemben és abból a czélból is, hogy azokat egy államegységet egységesen megillető tárgyakká nyilvánítsák, vagyis a «közös* szót ott is használják, a hol a közösség tárgyának csak egy államszemélyiséghez való tartozásáról lehet szó, akkor mindenesetre szükség van annak kimutatására, hogy habár a kiegyezési törvények Ausztria és Magyarország közt is közös ügyeket és közös intézményeket állapítottak meg, ezáltal a két államból a Szt. István koronájának országai között fennálló államközösséghez, illetőleg államegységhez, vagy az 1860 okt. 20-iki császári diploma által czélzott birodalmi államegységhez hasonló harmadik államegység még sem jött létre. Fentebb nem tüzetesen tárgyalni, csak érinteni kivántam az Ausztria és Magyarország kapcsolatára vonatkozó uralkodó közjogi tételeket. Jelen soraimnak tulajdonképeni czélja reámutatni arra, hogy az állami ügyek közösségének magyarázatához és jogi minősítéséhez ép az érintett irányban igen fontos támpontokat nyújt a közösségnek az a jogi fogalma és értelme, a melyet az a legkülönbözőbb magánjogi jogközösségi alakulatokban szabatosan kiépitve nyert. Ezeknek a magánjogi közösségi alakulatoknak alaptypusaikban való áttekintése ugyanis azzal az előnynyel jár, hogy azok úgyszólván kimeritik a jogi értelemben vett közösségi jogviszony rendezésének minden logikailag elképzelhető alakját és igy abból a közjogi közösségi viszonyok rendezésének lehetséges kategóriáira és ezek jogi vonatkozásaira is következtetést lehet vonni.