Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

460 SZÁSZY BÉLA V. Közösségről mint jogviszonyról akkor szólhatunk, a mikor ugyanazon egy tárgyra vonatkozó azonos jog vagy hatalom egy időben két vagy több személyt illet. Nem tekintjük közösségnek azt a viszonyt, a melyben a tulajdonos a haszonélvezővel, a telki szolgalom alanyával vagy a záloghitelezővel áll ; ezek a jogok nem a dolgot teszik közössé, hanem egyes vonatkozásokban a tulajdonjogot korlátozzák s mint ilyenek nem azonos, hanem önálló, külön jogok. Nem szólhatunk közösségről, ha ugyanaz a jog többeket successive illet. Némely jog már természeténél fogva olyan, hogy egyidőben csak egy személyt illethet. így az atyai hatalom, a házastársaknak egymással szemben fennálló személyszerü jogai. Nem közös jog a német polgári törvénykönyvben megállapított szülői hatalom sem, mert egy időben csak az egyik szülőt illeti ; a szülői hatalom tartalmának egy része azonban, t. i. a gyermek személyére vonatkozó szülői jog már egyidőben illetheti mindakét szülőt, de ez sem tulajdonképeni közösség, mert véleményeltérés esetében az atyáé a döntő szó (Bgb. 1634. §; magyar ptkv. tvj. Biz. szöv. 167. §.). Ellenben a legtöbb jog tekintetében állhat fenn közösségi jogviszony. Így egy dolog állhat többek közös tulajdonában ; ugyanegy követelés illethet több hitelezőt ; a telki szolgalom alanya lehet több személy, ha az uralkodó telek többek közös tulajdona vagy fel van osztva ; haszonélvezet alapitható több személy javára ; közös követelést közös jelzálogjog vagy közös kézizálogjog biztosithat stb. Mindezeknél a közösség tárgya valamely jog vagy hatalom, a mely ugyanegy jogtárgyra vonatkozik. De közösségről lehet szólani nemcsak jogtárgyakra és jogokra, hanem egyéb tárgyakra vonatkozásban is. így beszélhetünk a?, érzések, a kultúra, a vallás, az érdekek, az erkölcsi felfogások, a faji sajátságok, az életviszonyok stb. közösségéről, a mennyiben ezeket a tárgyakat több személyhez való kapcsolatukban tekintjük. Ugyanigy lehet beszélni az államszervezetnek, valamely közjogi szervnek (uralkodó, országgyűlés, kormány), közjogi intézménynek (korona, koronázás), az állami főhatalomnak vagy egyes ágainak, a törvényhozásnak, a kormányzatnak vagy tárgyaiknak : a rendelkezésük alá tartozó ügyeknek közösségéről. A közösség fogalma ezekben a vonatkozásokban nem jelenthet mást, mint azt, hogy azt a tárgyat, a minek közösségéről szó van, (érzés, kultúra, vallás, erkölcsi felfogás, állam, szerv, főhatalom, intézmény, ügy stb.) egynek, egységnek veszszük s annak mint egységnek egyidőben két vagy több alanyhoz — bár nem jogalanyhoz — való tartozását akarjuk vele jelezni. A mennyiben a közösség alanyainak azok a viszonyai, a melyekben a közösség tárgyára vonatkozólag a közösségnél fogva egymáshoz és har-