Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1916 / 1-2. szám - A polgári törvénykönyv javaslata a parlament előtt
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATA A PARLAMENT ELŐTT. } 1 tető alá hozható nem volt, lankadni nem szabad; a polgárjogi kódex megalkotásának feladatát továbbra is a felszínen kell tartani, a kodifikác\ionális munkálkodás további célirányos s\erve\ése mellett folytatni kell a munkát és meg kell tenni mindazt, a mi az észlelt hiányok pótlása végett már most megtehető. Főleg meg kell kezdeni az előmunkálatokat az életbeléptető törvény anyagának egybegyűjtésére, rendbeszedésére és alternatív formulázására. Az minden kétségen felül áll, hogy a polgári törvénykönyvben foglalt szabályozás csak az átlagos életviszonyokat tarthatja szem előtt és hogy a specziális alakulatokat külön törvényeknek kell fenntartani. A polgári törvénykönyvlegyén a jogrendszer gerincze, mely a specziális jogokat összetartja, de azok részletes szabályozását mellőzi. Figyelemmel kell tehát arra lenni, hogy ez a szabályozás, mely részben máris külön törvényekbe van foglalva, vagy a melyre nézve — egyes különszerü életszükségleteknél fogva — előre láthatólag a polgári törvénykönyv életbelépésével egyidejűleg kell majd intézkedni, ne kerüljön diametrális ellentétbe a törvénykönyv átlagos szabályozásával. Ez szolgálhat irányadóul annak az álláspontnak meghatározása kérdésében is, melyet a törvénykönyvnek az ujabb szocziális és gazdasági áramlatokkal szemben kell elfoglalnia. A kódex nem vonhatja ki magát az idevágó haladás általános követelményei elől, de a különszerübb vagy inkább csak alkalomszerű természetűek külön törvényhozási aktusok számára tartandók fenn. A most jelzettekre való tekintettel ismerni kellene legalább főbb vonásokban a viszonyt a polgári törvénykönyvbe szánt szabályozás és a fennálló törvények s különösen ezeknek a polgári törvénykönyv tartalmából kiágazó specziális anyaga közt, mert csakis igy lehet megállapítani vájjon a polgári törvénykönyv javaslata a jelzett vonatkozásban a tüzpróbát kiállja-e, — nem is szólva arról, hogy a jogrendszerbeli összhang s a jogrendszert alkotó törvények közti szerves összefüggés nagy problémáját csak ugy lehet sikeresen