Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 449 használható külön a különböző országokból és tartományokból álló Ausztriának és külön a több országokból álló magyar államnak megjelölésére (osztrák birodalom (Österreich) — magyar birodalom). Ellenben az egész monarchiát Reichnak csakis geográfiai értelemben lehet közjogunk álláspontjának sárelme nélkül nevezni. Hogy az osztrák 1 örvény e szót geográfiai vagy közjogi értelemben használja-e, ezt csak a rendelkezések értelméből és összefüggéséből lehet eldönteni. Geográfiai jelentésében e szó csak tárgyi vonatkozásban, az uralom tárgyának megjelölésére használható ; közjogi értelemben ellenben személyi vonatkozásban az uralom alanyának, az államnak jelzésére szolgál. Ehhez képest a mikor a Reich mint valamely intézmény birtokosa fordul elő, annak közjogi értelmet kell tulajdonitanunk. Ha a törvény Reichsheer, Reichskriegsministerium, Reichsrat, Reichstag, stb. kifejezéseket használja, ebben a vonatkozásban a Reich mint közjogi személy, jogalany szerepel, s annak pusztán területi értelmet nem lehet tu'ajdonitani. Ép azért midőn az osztrák kiegyezési törvény a Vertretungskörpern der beiden Reichshálften (Reichsrat und ungarischer Reichstag) kitételeket használja, ebben a kapcsolatban a Reich szót közjogi értelemben lehet venni. Ily közjogi értelmet lehet tulajdonítani az osztrák törvényben némely egyéb kapcsolatban használt Reichshálfte és Reichsteile szavaknak is. A midőn ugyanis az osztrák kiegyezési törvény Vertretungskörper •der beiden Reichshálften-ről, a beiden Reichsteile-t terhelő kötelezettségről, a Gesetzgebung jeder der beiden Reichshálfte-ről, zwischen beiden Reichshálften zu treffendes Übereinkommenről, die besonderen Regierungsgescháfte einer der beiden Reichsteileről stb. szól, ezekben a vonatkozásokban a Reichshálfte és Reichsteile szavak nem jelenthetnek csupán geográfiai fogalmakat, mert területnek képviselőtestületei, kötelezettségei, törvényhozó hatalma, ügyei, megegyezése stb. nem lehetnek ; ezekben a vonatkozásokban a Reichshálfte, Reichsteil csak személyesített értelemben, -mint jogalany, mint személy érthető. Erre való tekintettel tehát az osztrák kiegyezési törvénynek a magyar közjogi terminológiában idegen Reichshálfte és Reichsteil kifejezéseiből is okszerűen le kell vezetni azt, kogy az osztrák törvény az e kifejezések alatt értett osztrák tartományokat és a magyar szent korona országait különkülön csoportosított egységükben közjogi alanyoknak, közjogi személyiségeknek ismeri el. Magyar közjogi szempontból az érintett kifejezések csakis abból a szempontból kifogásolhatók, hogy értelmük szerint a két külön közjogi alanyt mint a Reich felét vagy részét, tehát egy magasabb egység alkotórészeit tüntetik fel. Azt azonban, hogy ez a Reich szintén egy magasabb közjogi jogalany, közjogi személyiség, az osztrák törvény sehol sem mondja, a minthogy a Reichról mint egységről külön egyáltalában nem is rendel-