Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - A forgalmi tilalmak, joggátló intézkedések és hadikárok kezelése a békekötésnél

Dl FRANZ KLEIN De más állami érdekek is arra indítanak, hogy a béketárgyalásoknak erre a részére a legnagyobb figyelmet fordítsuk. Joggal mondják a kereskedők, hogy senkinek sem lesz többé merészsége idegen országokkal kereskedelmi összeköttetésbe lépni és ott telepeket létesíteni, ha az állam a honi tőkét és annak hordozóit nem részesiti erélyes és törhetetlen támogatásban. A háborús rendszabályok okozta példátlan érdeksérelmeknek többé-kevésbbé közömbös kezelése a mi különben sem tulerős külkereskedelmünket félénkké és bátortalanná tenné éppen abban az időben, a mikor már fizetési mérlegünk és pénzünk értéke miatt is termény- és különösen gyártmánykivitelünk fokozása a legfőbb állami érdek. Fontos lesz továbbá — ha hü marad hozzánk a hadi szerencse — hogy nemzetgazdaságunk erőinek teljes birtokában fogjon hozzá az uj feladatokhoz, a melyek a háború után reá várnak, a mi ugyancsak azt követeli, hogy a békeszerződésbe foglalt megállapodásokkal lehetőleg teljés mértékben pótoljuk azt az erőt, a mit a háborús rendszabályok folytán veszített. Azonban tekintélyünk az államok között is követeli, hogy ne tűrjünk el meghunyászkodva olyan erőszakoskodásokat a milyeneket ellenfeleink rajtunk elkövettek. Az egyénnek üzleti és szellemi sikerei külföldön igen nagy mértékben függnek hazájának nemzetközi érvényesülésétől. Ezért a háború után minden erővel azon kell lennünk, hogy helyreigazítsuk azokat a hamis képzeteket, a melyeket ellenségeink külföldön rólunk terjesztettek és tápláltak. Ez a munka a legszomorúbb kilátások mellett indulna meg, ha az egész világ megtudná, hogy milyen csekély dolog a mi honfitársainknak a legembertelenebb módon való károsítása és elnyomása s hogy mi mindent lehet ellenük elkövetni büntetlenül. Mindez okoknál fogva sokat kell majd követelnünk és jogos követeléseinkből nem szabad engednünk. Nemcsak magunknak használunk ezáltal különféle tekintetben, hanem a nemzetközi forgalomnak és a nemzetközi jognak is. A háborúról