Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

394 ADÓ ÉS ILLETÉK. gensre való tekintettel többet fizetett, mint a mennyit a törzskontingenssel való kapcsolata nélkül fizetett volna, nem külön dologért adott vételár, hanem az ingatlanért adott ellenszolgáltatásnak a része és igy az ingatlan vételárához hozzászámítva 4-3°,0-os illeték alá esik. Az átruházási illeték törlésének (100. §) nir.cs helye akkor, ha a jogügyletet megsemmisítő itélet a peres felek kölcsönös beleegyezésére van alapitva és abból a jogügylet eredeti érvénytelensége meg nem állapitható (1234. e. h.). A részvénytársasági alaptőke felemelésénél szokott előfordulni, hogy ez alkalommal a társulat a régi részvényeket is bevonja és ezek helyett uj részvényeket nyomat és ad ki részvényeseinek. A kérdés már most az, hogy az illetéki díjjegyzék 89. tételének I. B. aj pontja alapján kiszabandó illetéknek a tárgya a kiállított okirat vagy pedig a jogügylet ? Előbbi esetben az illeték papirosadónak volna tekintendő és az összes kibocsátott uj részvények után volna lerovandó. Utóbbi esetben az illeték a jogügylet után jár. Minthogy pedig a szerződés az eredeti kibocsátás alkalmával már meg volt illetékezve, az ujabb kibocsátásnál az illeték csak az értéktöbblet után volna fizetendő. A 2. jogegységi határozat az utóbbi, a felekre nézve kedvezőbb álláspontot fogadta el és kimondta, hogy a fokozatos illeték nem az uj részvények teljes névértéke, hanem csak az után az összeg után jár, a mely összeggel az uj részvény névértéke a régivel szemben emelkedett. Ezt az állásfoglalást annál következetesebbnek tartjuk, mert az illetéki díjjegyzék szerint ez illeték a részvények kibocsátása előtt fizetendő és már az illetéktétel elhelyezéséből következik, hogy az illeték tárgya nem a kibocsátott részvény, hanem az ennek alapjául szolgáló társasági szerződés. Ebből pedig szükségszerüképen következik, hogy az alapszabály módositása esetén csak a társasági szerződést módosító uj szerződés esik illeték alá. A katonai házassági járadék ajándékozása esetén az ajándékozási és bekebelezési illetéket külömböző határozatok többfélekép számították ki. így az ajándékozási illetékre nézve vannak határozatok, a melyek az illetéket a biztosítéki összeg, illetőleg annak fele után számítják, más határozatok • az évjáradék háromszorosa, illetőleg annak tízszerese után. A 3. sz. határozat a jogegységet a felekre nézve legkedvezőbb módon olyképen kívánta helyreállítani, hogy mindazokban az esetekben, midőn 3 katonai biztositékot harmadik személy nyújtja, az ajándékozási és bekebelezési illeték a felajánlott évjáradék háromszoros összegétől járjon. Gyakorlatilag fontos az a kijelentés, hogya haszonélvezettel terhelt örökség után kiszabott illeték feltétlenül függőben tartandó és a függőbentartást nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az illetéket a felek biztosítsák. Ha az illetékvisszatéritési igény a befizetés után felmerült körülményen alapult, az elévülési határidőt nem a befizetés napjától, hanem az igény alapjául érvényesített körülmény beálltától kell (az adott esetben a visszárveréstől) számítani (1236. e. h.). Az 1012 : LIII. t.-cz. 37. § a alapján e tör-