Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

ADÓ ÉS ILLETÉK. jából is oly nagyjelentőségű, hogy ezekre külön fel kell hívnunk a figyelmet. Egyébként ebben az évben kerültek tárgyalásra először az uj törvény alapján felmerült illetékügyek és a jövedelmiadó panaszok. Ezeknek felterjesztése azonban oly soká húzódott, hogy ez évi szemlénkben az ujabb joggyakorlattal még nem foglalkozhatunk, hanem erre legközelebb térünk vissza. A haladóra vonatkozó 1909. évi VI. t.-cz. a bíróság ujabb gyakorlatában több oldalról nyert megvilágítást, így megállapítást nyert, hogy a társaskörök (kaszinók) és a sportegyesületek épületei nem közművelődési épületek, tehát ez alapon ezeket az állandó házadómentesség nem illeti meg (1221. és 1222. e. h.); a gyári épületekre megállapított állandó házadómentesség a gyári jelleggel bíró nyomdai vállalatokra és gőzmosódákra is kiterjed (6019 1915.). A kereseti-adókra vonatkozó határozatok közül ki kell emelnünk az ezidei 4. jogegységi határozatot, mely szerint a részvénytársaságok és szövetkezetek Ausztriában lakó igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai ezek után az illetmények után Magyarországon kötelesek adót fizetni és a kettős megadóztatásra akkor sem hivatkozhatnak, ha ezek után Ausztriában is adót fizetnek. E határozat kiindulási pontja az 1908. évi XIV. törvény és indoka az, hogy az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjai nem állanak a társasággal szolgálati viszonyban és igy az idézett törvény rendelkezései reájuk nem vonatkozhatnak. Ugyanez a kijelentés foglaltatik az 1915 : XXI. t.-cz. 7. §-ának 4. pontjában is, az indokolás azonban még ezen is tul megy, a midőn kijelenti, hogy ezentúl az összes igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, ha akár előre meghatározott, akár változó illetményt élveznek, ezentúl III. osztályú kereseti-adó alá tartoznak. E kérdésben a bíróság eddig állást nem foglalt. Eldöntötte ellenben a bíróság azt a vitát, hogy a munkás-betegsegélyző pénztár orvosai a pénztártól húzott állandó illetmények után nem IV., hanem III. osztályú kereseti-adót tartoznak fizetni (1252. e. h.). A IV. osztályú kereseti-adót csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha az illetmény az adózónak más jellegű állásba történt alkalmazása, vagy kinevezése következtében változott (1253. e. h.). Ilyennek tekintendő a nyugdíjazás is, mely esetben az előző fizetés után kivetett IV. osztályú kereseti-adót törölni kell és a nyugdíj után a nyugdíjazás napjától kezdve az adót újból ki kell vetni (1254. e. h.). Kimondotta a bíróság, hogy nemcsak az állami, hanem a városi tisztviselők az 1912 : LVII. az t.-cz. 18. §-a szerint járó családi pótléka is adómentes (1259. e. h.), mig a magántisztviselőknek ily czimen adott illetmények a IV. osztályú kereseti-adó alá esnek (1257. e. h.)< A székesfővárosi államrendőrség tisztviselőinek úgynevezett pótdíját adómentesnek nyilvánította a bíróság, azért, mert ezt lényegileg költségáltalánynak tekintette (1255. e. h.).