Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

IRODALOM. 589 ugy kívánja a helyzetet tisztázni, hogy : «mindazon esetekben midőn valamely jogerős intézkedés vagy határozat akár a felek, akár a hatóságok részéről kiinduló megváltoztatása révén a jogerősség felett vita támad, független közigazgatási bíróság döntsön» (107. 1.). Szerző e conclusiója teljesen egybe vág az én nézetemmel is és legközelebb lesz alkalmam kifejteni, hogy mily módon képzelem ennek g)akorlati keresztülvitelét. Kétségtelen, hogy a helyes alapeszme további fejlesztésre szorul és erre érdemes is. E miatt a jogerő problémáját össze kell kapcsolni a közigazgatás egyszerűsítésével és javításával. Épen a mai bizonytalanság és egyoldalúság kuiforrása az egyenlőtlenségnek és igazságtalanságnak. A háború megmutatta, mily nagy és uj feladatok várnak a közigazgatásra és valószínű, hogy a háború befejeztével ezek nem fognak csökkeni. Midőn az állam a termelést, a javak elosztását és a gazdasági szervezést a kezébe veszi, ugy mind sűrűbbek lesznek azok az összeköttetések, a melyekben az egyén subjectiv jogait érinti. Ha nem gondoskodunk e subjectiv jog kellő védelméről és a közigazgatási hatóságok eljárásának kellő biztosítékairól, ugy a sociális czélokat szolgáló közigazgatás az egyén szerzett jogait fogja sérteni, még mielőtt ez intézkedések üdvös hatása érezhetővé lesz. Ha pedig a jogerő szabályozását sikerül a gyakorlatnak megfelelő módon megoldani, ugy ez emellett a felesleges és túlzásba vitt jogorvoslatokat is csökkenti, a közigazgatási hatóságokat tehermentesíti és -ezzel a közigazgatást egyszerűsíti. Épen a tárgy fontossága és szerző erre forditott munkája megérdemli, hogy ezzel behatóbban és kritikailag foglalkozzunk. Dr. Baumgarten Nándor. )<^A csődön kivüli kényszeregyesség. A 4070/1915. M. E. sz. minisztériumi rendelet, az 1916 : V. i.-cz. és a csődön kivüli kényszeregyességre vonatkozó egyéb jogszabályok rendszeres magyarázata. Irta : dr. Mes^lény Artúr az igazságügyminiszteriumban alkalmazott kir. törvényszéki biró, egyetemi tanár. Budapest, 1916. Az Athenaeum kiadása. Az 1081. évi csődtörvényben szabályozott kényszeregyesség jogintézménye egyrészt nehézkes voltánál fogva, másrészt a közadós vonakodása folytán, a ki a csőd következtében gazdasági létében amugyis megrendült, nem igen tudott érvényre jutni. Innen eredt, hogy a kereskedői körök közvéleménye már 1884-ben kezdte sürgetni a csődön kivüli kényszeregyesség szabályozását. Végre többféle tervezgetés után a háború nyomása alatt a minisztérium kibocsátotta a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben nyert felhatalmazás alapján a csődön kivüli kényszeregyességről szóló rendeletét, a mely eltérően az eddigi tervezetektől a hitelezők autonómiája helyébe a biró autonómiáját vette alapul ; az 1896 :V. t.cz. pedig ennek a rendeletnek a háború után való érvényességét is biztosította. Ilyképen a minisztériumok rendelete nem