Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

59° IRODALOM. ideiglenesen, hanem véglegesen rendezte jogéletünkben a csődön kivülr kényszeregyesség jogintézményét, ennek következtében nagyon is kívánatos, hogy ennek a jogintézménynek a gyakorlatba való átültetésénél alkalmas kézikönyv álljon rendelkezésre. Mert nagyon természetes, hogy valamely uj jogintézmény czéljának megismerésén kivül annak lényegét, szerkezetét és az eljárás mikéntjét elméleti tanulmányok és a külföldi rokon intézmény joggyakorlatában való elmélyedés által megismerni nem minden gyakorlati jogásznak lehetséges, részben a megfelelő forrásmunkák, jó részben azonban a megfelelő idő hiányában. Ezekből a szempontokból vizsgálva Meszlény könyvét, elmondhatjuk, hogy a szerző a joggyakorlatot nagyon hasznos kézikönyvvel ajándékozta meg. Már az a körülmény, hogy a szerző a kényszeregyességi rendelet előkészítő munkálataiban tevékeny részt vett, őt a rendelet hivatott magyarázójává teszi. A csődön kívüli kényszeregyesség az adóst a csődtől és az ezzel járó gazdasági károktól kívánja megmenteni, viszont a hitelezőknek megtakarítani kívánja a csődeljárással felmerülő költséget s gyorsabb részarányos kielégítéshez törekszik őket juttatni, mint a hogy az a csődben elérhető volna. A kényszeregyesség súlypontja pedig ott keresendő, hogy a hitelezők kisebbsége kénytelen magát alávetni a többség akaratának ; de ezzel viszont a fenti előnyök érhetők el az adós és az összes hitelezők részére. Ezt az eljárást magyarázza a szerző alaposan és világosan. Azt lehet mondani, hogy nem kerüli el figyelmét egyetlen részlckérdés sem ; minden ilyen részletkérdést megoldani kiván és bár mindezt szakszerűen és bő részletességgel teszi, eleven, világos irálya élvezetessé teszi az olvasónak az ezzel a nehéz kérdéssel való foglalkozást. A szerző mély elméleti tudása előtűnik magyarázataiból, de mert gyakorlati kézikönyvet ir, igen bölcsen nem arra fekteti a súlypontot, hogy elméletileg igazolja a rendelet intézkedéseit, hanem arra, hogy gyakorlatilag minél egyszerűbben és minél biztosabban váljék ez a jogintézmény a hitel- és forgalmi élet biztositékává. Különösen értékesek magyarázatai az egyességi eljárást vezető bíró teendőiről ; a hogyan ezek a magyarázatok a bírót arra intik, hogy menten a formalizmus béklyóitól ne csak pártatlan ítélkezőnek, de az élettel szoros kapcsolatban álló tárgyilagos egyeztetőnek is tekintse magát, valóban megszívlelendő tanítások. Ugyancsak kiválóan értékesek a kérvény benyújtásának és az eljárás megindításának joghatályáról irt magyarázaiok. Elmondhatjuk, hogy a birák, az ügyvédek, de maguk a felek, adós és hitelezők egyaránt hasznosan forgathatják ezt a munkát, a mely minden izében gyakorlati kézikönyv, sőt még példatárral is fel van szerelve. Mindazáltal néhány kritikai észrevételünk is van, a melyet a szerző talán értékesíthet is a bizonyára bekövetkező ujabb kiadásában. így az i. £-nál a szerző nem szól az örökösi minőségnek miként vaió igazolásáról, ha a hagyaték még áiadva nincsen ; nem szól arról sem, hogyha alakilag szabályszerű végrendelet létezik, a végrendeleti örökösökön kivül a törvényes örökösök