Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

BÍRÓI GYAKORLAT. Szigorúan törvényes tehát a C. határozata, mely szerint a felbujtóra vonatkozó ténykérdésbe felveendők azok a ténykörülmények, melyek tárgyi adatot szolgáltatnak arra, miért és hogyan birta reá a felbujtással vádolt egyén a cselékmény elkövetésére tettest, és miként gyakorolta annak akaratelhatározására a szándékot felkeltő befolyást (B. J. T. LXVII. 119.). Ugyanez a helyes felfogás nyilatkozik meg abban a döntésben is, mely szerint a valódiság bizonyítására vonatkozó ténykérdésbe felveendők a tények, melyeket egyenkint mérlegelve eldönthető, hogy azokkal bizonyítva van-e az inkriminált tényállítás valódisága ; s e konkrét tényeknek a kérdésbe való felvételét általános kijelentések felvétele nem pótolja (B. J. T. LXVI. 321. 1.). E határozatra annak közlésekor megtettem észrevételeimet. A tény- és jogkérdés teljes összezavarására mutat az az eljárás, a mikor az esküdtbíróság a ténykérdésbe a bántalmazásra irányuló szándékot vette be. Helyesen mutat rá a C, hogy a szándék )Ogi elem és mint ilyen, a jogkérdésbe veendő fel, mig a ténykérdésbe, azok a ténybeli adatok foglalandók, mikből a szándék fennforgására következtetés vonható CB. J. T. LXVII. 266.). Helyesen mondotta továbbá ki a C, miszerint a ténykérdésben a szándék megállapítására szükséges tényelemek lévén felsorolandók, nem szabálytalanság, ha itt nincsen kifejezetten feltüntetve, hogy vádlott mily czélból cselekedett (B. J. T. LXVII. 331.). 5. §. 3. bek. A törvény határozott rendelkezést tartalmaz aziránt, hogy az esküdtbíróság a vád szerinti minősítésre tény- és jogkérdést köteles feltenni. Miután a törvénynek e rendelkezése parancsoló : vádló indítványával szemben nincsen helye kérdésfeltevés megtagadásának azon az alapon, hogy megfelelő ténybeli adat a főtárgyaláson fel nem merült (B. P. N. 11. §.). A vádló által felvétetni javasolt ténykörülményeknek a kérdésbe való felvételét a birói tanács csak az esetben jogosult megtagadni, ha ugy itéli, hogy a felvétetni kért ténykörülmény a vád szerinti minősítés szempontjából nem döntő jelentőségű. Ebben az esetben megtagadhatja vádló indítványával szemben is bizonyos tényelemek felvételét. Egyébként azonban ebben az irányban ezt a jogot nem gyakorolhatja. Ez a felfogás nyer kifejezést a C. határozatában, mely szerint a ténykérdés a vád szerinti minősítésre leiteendő (B. J. T. LXVII. 264.), továbbá abban a határozatban, mely szerint közömbös ténykörülményeknek a kérdésbe leendő felvételét a birói tanács az esetben is jogosítva van mellőzni, ha ezeknek felvételét vádló indítványozta (u. a. 465.). Ellenben nem helytálló ama határozat indokolása, melyben a vád szerinti minősítésre vonatkozó tényelemeknek a kérdésbe való felvétele miatt bejelentett semmiségi panaszt a C. azért utasította el, mert eme tényelemeknek megfelelő adat a főtárgyaláson merült fel (B. II. 9615 '91 ^.).