Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

BÍRÓI GYAKORLAT. Ezt a semmiségi panaszt a B. P. N. 5. §. 3. bekezdésében foglalt parancsoló rendelkezésre való utalással kellett volna elutasitani. 9. §. 1. bek. A B. P. N. életbeléptetése előtt sok esküdtbiróságnál az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a jogos védelem s annak tulhágása egy külön kérdésbe foglaltatott össze. Szükségessé tette az összefoglalást az a gyakorlati tapasztalat, hogy az esküdtek a B. T. K. 79. §-ának }. bekezdése alapján feltett kérdés jelentőségét számos esetben tévesen fogták fel. A mint azonban Finkey Ferenc\ (B. J. T. LXVII. 258.) kifejtette, a B. P. N. életbeléptetése óta ez összefoglalás czéltalan és nem is helyeselhető. Ma már, hogv az esküdtek tanácskozását a főtárgyalási elnök vezeti, semmi sem áll útjában annak, hogy a B. T. K. 79. §-ának 2. és 3. pontja alapján külön-külön tétessék fel jogkérdés. Mégis előfordu't ujabban is, hogy a jogos védelem s annak tulhágása egy jogkérdésbe •összefoglaltatott (B. J. T. LXVII. 306.). 9. §. 2. bek. Helyes a határozat, mely szerint az esküdtbíróság nem köteles ténykérdés feltenni oly körülmények tekintetében, a melyek vádlott korlátolt beszámitási képességével együtt öntudatlan állapotot idézhettek elő (B. J. T. LXVIII. 46.). Az e határozatnak megfelelő felfogásomat már régebben (B. Sz. T. ). füz. 104—107. lap) volt alkalmam kifejteni. 11. §. A törvény véget vetett a nagy vitának, mennyiben jogosult a birói tanács vizsgálni, hogy a javaslatba hozott kérdés tekintetében merültek-e fel a főtárgyalás során adatok. Ma már következetesen megtagadják az esküdtbiróságok a kérdések feltételét azon az alapon, hogy megfelelő ténybeli adat fei nem merült (B. J. T. LXVII. 65.). Hogy az ügy elbírálására döntő jelentőséggel nem biró ténykörülmények tekintetében a kérdésfeltevés megtagadható : az a B. P. N. életbeléptetése előtt is minden vitán felül állott. Az ez irányú gyakorlat (B. J. T. LXVIII. 47., 55. B. D. VIII. 84., 87.) tehát feltétlenül helyes. A C. érdemlegesen indokolta a kifogásolt kérdéseknek az esküdtekhez történt feltevését, a mennyiben határozatának indokolásában megjelöli a főtárgyaláson felmerült azokat az adatokat, a melyek kizárták a kifogásolt kérdés feltételének megtagadását (B. J. T. LXVII. 258.). Helyesen jegyzi meg a határozat megbeszélése alkalmával Finkey Ferenc^, miszerint a C. eme határozata útmutatásul szolgálhat az esküdtbiró;ágoknak az iránt, hogy a B. P. N. 11. £-a alapján kifogásolt kérdések feltételét érdemileg is megindokolják. 13. §. Az elnöki fejtegetés tekintetében, az uj törvény életbeléptetése óta csak egy érdemleges haiározat került nyilvánosságra. Ez esetben semmiségi okot állapított meg a C. azon az alapon, hogy elnök fejtegetése során útmutatást ad az esküdteknek az iránt, mily jogszabályok irányadók a vádlott által az előzetes eljárás során tett vallomás mérlegelése