Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

3 68 BÍRÓI GYAKORLAT. tettazonosság megsértése nélkül találta a B. T. K. ió3. §-ába ütköző cselekményt megállapíthatónak (B. D. VIII. 129.). A határozathoz nem férhet szó. A mint ezt Finkey Ferenc^ is kifejtette, helyes a C. határozata, mely szerint nem volt megsértve a tettazonosság, a mikor magzatelhajtás helyett gondatlanságból okozott súlyos testi sértés állapíttatott meg (B. J. T. LXVIII. 113.). E határozat egyébként azért érdemel figyelmet, mert ugyan­ezen vonatkozásban, a magzatelhajtás és gondatlanság kérdése több év előtt is a C. döntése alá került, s akkor a C. ellenkezőleg döntött (B. J. T. LXVI. 249.) ; e döntés ellen Finkcy Fcrcnc\ azonban már akkor felszólalt, és pedig abban az értelemben, a mely a C. jelenlegi ujabb határozatában megnyilatkozó felfogásnak felel meg. Helyesen állapította meg a C. a ne bis in idem szabályának meg­sértését akkor, a mikor a K. B. T. K. 41. §-ába ütköző kihágás miatti vád alól történt felmentés után, vádlottnak ugyanazon ténykedése miatt a B. T. K. 176. §-a alapján emeltetett vád (B. D. VII. 195. 1.) ; továbbá helyesen mondotta ki, hogy a csalás vádja alul felmentett vádlott ugyan­azon ténykedése miatt a H. V. M. 13. §-ába ütköző cselekmény alapján a ne bis in idem elvének sérelme nélkül el nem ítélhető (B. J. T LXVIII. 113.).* 331. §. A főtárgyalási jegyzőkönyv kiegészítése tárgyában való intéz­kedésre a C. nem a főtárgyalási elnököt, de a tanácsot mondotta ki ille­tékesnek (B. J. T. LXVIII. 39.). A C. a határozatát a Tüsz. 138. §-ára alapítja. A mint azonban azt Parár Zoltán a határozat közlésekor kifejtette, a B. P. 351. §-ának utolsó bekezdése szerint, az e tárgyban való intéz­kedés a főtárgyalási elnökhöz tartozik. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. A lefolyt évek az esküdtbiráskodás történetében nagy jelentőségű fordulatot hoztak magukkal. AB. P. N. megalkotásával a törvényhozás teljesen megváltoztatta az esküdtbirósági eljárás képét. Egészen uj alapra van ugyanis fektetve a kérdésfeltevés rendszere. Az elnöki hatáskör ki­terjesztetik az esküdtek tanácskozásának vezetésére. Az Ítélethozatal fel­függesztéséhez való jog jelentékenyen ki van bővítve. Es az esküdtek be­folyást nyernek a büntetés kiszabására. Az uj törvény körül, az életbeléptetés óta eltelt körülbelül másfél esztendei idő alatt jelentékeny judikalura támadt. És a gyakorlat általában megfelel a törvény rendszerének. Az alsó­bíróságok gyakorlata olykor kifogás alá eshet ugyan, sőt akad egy-egy * E határozatot közlésekor megbeszélte Finkey Ferenc^. Utóbb annak anyagi ogi vonatkozásait fejtegeti Bálás P. Elemér. Ü. L. XXXIII. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents