Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

AZ UJ JÖVEDÉKI BŰNVÁDI ELJÁRÁS, 347 nézve szintén nem igényelik a kollegiális tanácskozás alapján való eldöntésben rejlő biztosítékot és hogy azok az eljárási garancziák, a melyeket a korábbi szabályokkal szemben a Jbp. a bűnügyek ezen nemére nézve meghonosit, bőségesen felérnek a társas-biráskodásnak előnyeivel, a melyek különben ezekben az ügyekben élő valóságkép soha és sehol nem érvényesültek : megnyugvással lehet fogadni a jövedéki kihágásoknak egyesbiráskodás alá utalását. VIII. A Jbp. nem tesz semmiféle változtatást a fennálló hatásköri szabályokon. Az idevonatkozó törvények állapítják meg azt, hogy valamely jövedéki kihágás elbirálása a kir. törvényszéknek, vagy pedig a pénzügyi hatóságnak hatáskörébe van-e utalva? A Bp. 20. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően, részben pedig ennek a rendelkezésnek a továbbfejlesztésével csak azt kellett kimondani a Jbp.-ban, hogy a kir. törvényszék, mint jövedéki büntető biróság hatáskörébe utalt bünügygyel sem a büntető biróság rendes hatáskörébe tartozó bűnügyet, sem pedig a pénzügyi hatóság hatáskörébe tartozó kihágási ügyet egyesíteni nem szabad. IX. i. Az 1868: XXX. t.-cz. 8. §-a értelmében közös a pénzügy Magyarország és Horvát-Szlavonországok között mind törvényhozási, mind pedig kormányzati tekintetben. Ehhez képest a jövedéki bűnvádi eljárás szabályozása a magyar birodalmi törvényhozás és kormány hatáskörébe tartozik. A Jbp. hatálya mégsem terjed ki Horvát Szlavonországok területére. Ennek az elrendezésnek az a megfontolás szolgált alapjául, hogy az 1909 : XI. t.-cz. 101. §-ában foglalt felhatalmazás szövege bizonyos kétséget hagy fenn az iránt, vájjon a rendelet a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő hatálylyal bocsátható-e ki? Abból ugyanis, hogy a felhatalmazást az igazságügyiniriiszter kapta és hogy a felhatalmazásban egyenesen utalás van a Bp. rendelkezéseire, a melyek Horvát-Szlavon-