Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

3 3° • D? JACOBI ANDOR és a háború által nem érintett alapelvein nyugszik, hogy nincs is szükség szerződésszerű megkötésre ahhoz, hogy kötelező erőt nyerjenek, a melyek, mint Liszt magát kifejezi, «a nemzetközi jog minden Íratlan szabályának szilárd magvát, legrégibb, legfontosabb és legszentebb lényegét képezik». Mily más ez, mint az angol vagy franczia felfogás! Térjünk át az osztrák és magyar rendszabályokra. Minthogy azok lényegükben azonosak, a magyarokat fogom ösmertetni s csak ott, a hol eltérés van, fogom azt kiemelni. A magyar kormány e tekintetbeli jogkörét a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvény ló. §-ából meriti. Az osztrák kormányt ez intézkedésekre az 1914 okt. 16-iki császári rendelet jogosítja föl. 1914. okt. 23-ikán megjelent a magyar kormány rendelete, a mely a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztereket fölhatalmazza 1. arra, hogy a belföldi természetes és jogi személyeket annak bejelentésére kötelezzék, hogy minő követelések illetik meg velők szemben az ellenséges külföldet; 2. ugyané miniszterek megtorláskép megtilthatják a követelések kiegyenlítését és elrendelhetik, hogy a tartozás közkézhez adassék. A miniszterek elrendelhetik e tartozások kényszeritő letételét, ha az a közhitel érdekében szükségesnek látszik. Ugyané miniszterek elrendelhetik, hogy oly vállalatok vagy azok fiókjai, a melyek az ellenséges külföld vezetése vagy ellenőrzése alatt állanak, vagy a melyeknek jövedelme egészben vagy részben az ellenséges külföldre viendő ki, e vállalatok költségére felügyelet alá helyeztessenek, a czélból, hogy a vállalat tulajdon és egyéb magánjogainak épségben tartása mellett, a vállalat üzeme a háború alatt a hazai érdekeknek megfelelőé^ folytattassék. A felügyelők megtilthatnak vagy maguknak tarthatnak fönn minden üzleti intézkedést; betekinthetnek az összes iratokba és megvizsgálhatják az egész ügyállapotot, felvilágosi-