Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. tást követelhetnek minden üzleti ügyről. A vállalat vezetői engedelmességgel tartoznak. Pénzek és értékek sem közvetve, sem közvetlenül nem adhatók ki ellenséges államok alattvalóinak vagy lakosainak. A felügyelők kivételeket engedélyezhetnek s elrendelhetik, hogy ily értékek közkézhez tétessenek. A rendelet tilalmának megszegése, mindkét miniszter közös intézkedése által, $0,000 koronáig terjedő rendbüntetéssel büntetendő, de a terhelt előbb meghallgatandó. 1914 VII. 31. után történt átruházások nem mentesítenek a rendelet hatálya alól. Okt. 22-ikén hasontartalmu fizetési tilalmi és vállalatfelügyeleti fölhatalmazási rendelet adatott ki az osztrák kormány részéről. A felügyelők jogköre tekintetében az a különbség van, hogy nem tarthatnak fönn maguknak üzleti intézkedéseket. 1914 nov. 9-én megjelent a fizetési tilalom Anglia és Francziaországgal és birtokaikkal szemben. A tilalom egyesíti az állampolgári és domicilium elvét. A fizetési tilalom alá eső váltók, utalványok, árujegyek és csekkek tekintetében a jogfenntartó cselekmények határideje meghosszabbittatik. A tilalom 1914 aug. 13. után harmadik személy javára szerzett jogokkal szemben is határoz. De kivétetik a tilalom alól a monarchia területén állandó lakhelylyel biró angol vagy franczia állampolgár illető, vagy ilyen által űzött üzletből vagy gazdaságból folyó követelés. Általában a kereskedelmi és pénzügyi miniszterek kivételes engedélyeket adhatnak. A tilalom alá eső fizetések után késedelmi kamat nem jár. Az adós jogosult teljes fölmentésére a hitelező javára tartozását a m. kir. postatakaréknál vagy az osztrák-magyar bank főintézeténél letenni. A tilalom megszegése a fenti rendbüntetéssel büntettetik. Az emiitett két miniszter 1914 XII. 13, kelettel Anglia, 191$ I. 13. kelettel Francziaországgal szemben kivételt engedélyezett az ipari tulajdonjogok fönntartására vonatkozó fizetések javára.