Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. jon egy francziát megillető német szabadalom érvényesen fennáll-e. A birodalmi törvényszék kimondta: «A német felfogás szerinti nemzetközi jogtól idegen bizonyos külföldi jogokban meggyökeresedett az a felfogás, hogy a háború az ellenséges államok alattvalóinak lehető gazdasági megkárosításával vezetendő és annálfogva azok széles körben megfosztandók a közönséges polgári magánjog élvezetétől. Sőt áll az az elv, hogy a a háború csupán az ellenséges állam, mint olyan és annak fegyveres ereje ellen vezettetik, és hogy az ellenséges államok alattvalói a polgári jog tekintetében a belföldiekkel abban a mérvben egyenlő elbánásban részesülnek, mint ez a háború előtt történt s igy, a mennyiben törvényes kivételek nincsenek, minden viszonylatban*). A mig visszatorláskép ellenkező jogszabály fel nem állíttatik, folytatja a Reichsgericht, a német bírónak a párisi conventiót alkalmazni kell. A másik példa: A nemzetközi jognak egyik régi tétele, hogy idegen állam — beleegyezése nélkül — belföldi bíróságnál nem perelhető. Egy lipcsei czég, a mely a lipcsei kiállítási orosz pavillon felállításánál állami megbízásból közreműködött, perelte a háború alatt az orosz fiskust. A drezdai országos főtörvényszék a felperesnek azt az okoskodását, hogy mivel Oroszország a nemzetközi jogot több izben megsértette, az vele szemben sem alkalmazható, visszautasitotta a következő indokolással: «Helyes ugyan, hogy a háború kitörésével az ellenféllel kötött szerződések hatályon kivül helyeztetnek vagy legalább hatályuk felfüggesztetik, kivéve, ha ép a háborúra való tekintetből köttettek és első pillantásra megállhatna az a megfontolás, hogy a mi áll a szerződésekről, még inkább kell hogy álljon olyan jogviszonyokról, a melyek szerződésekbe nem foglaltattak. De közelebbi vizsgálatnál az a következtetés nem áll meg olyan jogszabályokkal szemben, a melyeknek elismerése a népjog, valamint az állami felsőség oly magától értetődő, elidegenithetlen