Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

Dí JACOBI ANDOR mélyekkel szemben, még ha belföldiek is, a tilalom szintén hatályos. Oroszországgal szemben 1914 nov. 19-ikén bocsáttatott ki azonos rendelet. A fizetési tilalmak alól kivétetnek az ellenséges külföldön az ipari tulajdonjogok fenntartására szolgáló fizetések. Hasonló rendelkezést bocsátottak ki az összes hadviselő államok. 1915 július i-én, tehát majd egy évvel az angol és íranczia jogfosztó rendeletek kibocsátása után, a Németbirodalomban is keletkezett törvényes rendelkezés arról, hogy megtorlásképen ellenséges alattvalókat megillető ipari tulajdonjogok korlátozhatók és hatálytalanithatók, másoknak gyártási és használati engedélyek adhatók, eshetőleg visszaható erővel. Ellenséges alattvalók bejelentéseire ipari tulajdonjogok nem engedélyeztetnek. A szabadalmi hivatal az eljárást felfüggesztheti. Az ellenséges alattvalóval egyenlő elbánás alá esnek az ellenség területén teleppel bírók, vagy azok a vállalatok, a melyek az ellenség területéről vezettetnek vagy ellenőriztetnek. Orosz alattvalókat illető szabadalmak, más mint ellenséges alattvalók javára előzőleg adott gyártási engedélyek épségben tartása mellett — a melyek azonban 19115 IX. 30-ig bejelentendők —191 5 márcz. 1 i-iki érvénynyel hatálytalaníttatnak. A gyártási engedélyek ellenértéke a birodalmat illeti. 191 5 márcz. 11. utáni bejelentésekből orosz alattvalók javára szabadalmak nem származhatnak. Ezek az intézkedések használati mintákra ép ugy vonatkoznak. 1 Itt ki kell emelnem, hogy megállapitást nyert, miszerint a berni, illetőleg washingtoni uniószerződésben biztositott prioritási határidők meghosszabbítása tekintetében Francziaország és Németország között viszonosság áll fönn. Hogy azonban a német felfogás a nemzetközi szerződések tiszteletbentartása és általában a nemzetközi jog tekintetében mi, arra nézve két példát idézek: Az első egy Reichsgericht ítélet abban a kérdésben, vaj-