Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - A gazdasági háború jogi fegyvertára

A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. 299 sziti ki azt az évszázadokon keresztül húzódó folyamatot, a mely 1867-ben a paritásos és dualistikus monarchia szervezetében nyugvópontra talált. Nyugvópontra talált pedig azért, de csakis azért, mivel 1867-ben sikerült a pragmatica sanctióból eredő közös és viszonyos kötelezettségeket Magyarország közjogi és belkormányzati önállásával kiegyenlíteni. És a mikor a reánk zúdult világesemények forgatagában a dualistikus monarchia ereje, életképessége, összetartása talán u legnagyobb meglepetés, mely ellenségeink számításait keresztülhúzta, a mikor ugy Ausztria, mint Magyarország katonáinak dicsőségét Európának valamennyi harcztere hirdeti, a mikor egyszóval a jelen nagyszerű tapasztalatai alapján — annyi reményteljes okulással gazdagodhatunk a jövőre nézve, — akkor mit szóljunk azokhoz az államtudósokhoz, a kik még most sem tudnak egyebet, minthogy egy elmúlt és soha többé létjogosultsághó^ nem jutható politikai iskola érdekében elfogult és hamis teóriájukkal az általános megértést és az őszinte, tisztán látó együttérzés kialakulását megzavarják ? Méltán kérdezhetjük: Cui prodest? A GAZDASÁGI HÁBORÚ JOGI FEGYVERTÁRA. (Az ellenséges idegen magánjogai és javai.) Irta: Dr. JACOBI ANDOR. Mottó: A háború egyedül jogosult czélja, . . . «az ellenség katonai erejének megtörése* (pétervári egyezmény a robbanó lövegek tárgyában 1868.). Az ujabb kor szárazföldi háborúi tisztán politikaiak voltak. Egy állam, vagy dinasztia hatalmi terjeszkedése, ugyanazon nemzetiségűek által lakott területek egységesítése volt a jellemző ok. és czél. A most folyó háború politikai felépítménye alatt egész meztelenségükben látszanak a gazdasági indokok és ezé-