Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Cui Prodest?

CUI PRODEST ? 287 <ikorlátolt souverainitásról», kimondotta, hogy állam és souverain állam nem szükségkép azonos fogalmak. Kifejtette, hogyha több eddig önálló állam olyan összeköttetésbe lép egymással, hogy maguk felett egy lelsőbb hatalmat elismernek, ugy bár megszűnnek souverain államok lenni, de azért állami létüket megtartják. Mert a tagállamok öszszességükben a szövetséges állam főhatalmának a részesei; (die Gesammtheit der ObjektealsSubjekt der Staatsgewalt) a tagállamok és nem ezek polgárai közvetlen alattvalói a főhatalomnak, végül mert a tagállamok felsőbbségüket nem mint a birodalomnak szervei, de saját joguk alapján gyakorolják ezentúl is. Labandnak ez a meghatározása sok ellentmondásra talált, igy különösen Zorn hangoztatta nyomatékosan, hogy a souverainitás nem egyik sajátossága az államnak, hanem leglényegesebb sajátossága. A Bundesstaat szerinte csak annyiban különbözik az egységes államtól, hogy a Bundesstaatban az állami feladatok egy tekintélyes részének ellátása nem a központi hatalom, hanem a tagok részéről történik, a tagok ezt nem saját joguk (a mint ezt Laband állította), hanem a központi hatalomtól nyert megbizatás alapján gyakorolják. A tudományos felfogás utóbb azonban Laband nézetét tette magáévá és a souverain birodalom mellett elismerte általában a nem souverain államok létezését is, alkalmazkodva ezzel ahhoz a szellemhez, a mely a német birodalom alapítását áthatotta. A souverainitás (teljhatalom) ismérvét és lényegét a tudósok nagyrésze az illetékességi, illetve hatalmi kör szabad megállapításában, az u. n. Competenz-Competenzben látja; igy: Meyer, Hánel, Laband, Liebe, Gareis stb., mig Jellinek és Rosin ettől csak némikép eltérően a souverainitásban az államok azt a sajátos jogát látják, mely szerint a souverain állam jogilag csak saját akarata alapján kötelezhető és korlátozható: Egészen Labandig, a ki a souverain állam fogalma mellé a <mem souverain» államét konstruálta, a szövetséges államok alkotmányának vizsgálása szükségképen a souverainitás meg-