Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1916 / 5-6. szám - Cui Prodest?
288 NÁVAY LAJOS osztásához vezetett mindazoknál az íróknál, a ki a Bundesstaatban, szemben az egységes állammal, egy fő- és tagállamokból álló «összetett államot» láttak. Ennek az iskolának legfőbb képviselője Waitz volt, a ki azt állította, hogy az összetett államban a souverainitás megoszlik fő- és tagállamok közt, még pedig a souverainitás terjedelmének (hatáskörének) korlátozása által. Waitz szerint a «Bundesstaat» nem a tagállamok fölött, de azok mellett létezik, mindegyik «souverain», —tehát állam a maga hatáskörében. Ezzel az iskolával ellentétben azonban mindinkább tért hódítottak azok, a kik a souverainitás megosztásának lehetőségét tagadták és a kik kiindulva abból, hogy egy és ugyanazon a területen két vagy több különálló főhatalom (állam) ép oly kevéssé képzelhető el, mint ugyanazon a tárgy felett két vagy több magántulajdon, magát a Bundesstaat fogalmát jogilag tévesnek mondották. Az unitarizmus hivei ebből persze homlokegyenest ellenkező következtetéseket vontak le, mint a partikularisták s mig ezek — élükön Seydellel — csakis az államok szövetségét, azaz a Staaten-Bundot látták fennforogni és a Bundtól a külön államiság ismérvét megtagadták, addig az előbbiek a Bundesstaat-ban az Egységes Államnak egy átmeneti válfaját ismerték fel — és a Bundot alkotó tagállamokban, végeredményben nem láttak egyebet, mint széleskörű önkormányzati jogokkal felruházott tartományokat. A souverainitás egységének és oszthatlanságának felismerése tehát a «Bundesstaat» elméleteinek csődjét jelentette volna, ha továbbra is ragaszkodnak az állam és a souverainitás fogalmának azonosságához és ha nem konstruálják Labandot követőleg a nem souverain állam fogalmát. Sok kontroversia és vajúdás után ma már az államtudomány kialakult és általánosan elfogadott nézetének mondható, hogy a Bundesstaat egy, a tagállamok felett álló saját, azaz a részektől független akarattal, jog- és hatáskörrel biró közjogi személy, mely mint ilyen a tagállamok összessége által alkotott terület felett a teljhatalommal rendelkezik, tehát a r.em